Tanulságos kis lista állítható össze azokból az autótípusokból, amelyek 2011-ben lekerültek - vagy lekerülni kényszerültek - az európai árlistákról. Vannak persze menetrendszerű változások, hiszen például az új Citroen C4 érkezésével magától értetődően távozott az elődje - igaz, annak kétajtós kupé változata is. Ebből adódóan valószínűleg a C4 Van is távozik, amelynek helyét, vagy legalábbis szerepét, a C3-asból kialakított kisáruszállító veszi át. De megszűnik például a Citroen C2 is, amely bájos kis autó, talán érdemes lett volna egy korszerűbb motorral továbbra is életben tartani...

Véget ért a pályafutása a Peugeot praktikus kis gnómjának, az 1007-esnek ugyanúgy, mint a vicces és kedves, de irreálisan drága Renault Kangoo Be Bopnak. Ha valakit érint: már csak raktárról rendelhető a Bentley Arnage, de az Alfánál is tizedeltek: a Spider és a Brera pályafutása is véget ért, míg a 147-est a Mito és a Giulietta váltja. A luxusautó-piac érdekes és igényes, de a piacon sikertelen színfoltja távozik a Honda Legenddel és egy sármos-praktikus egyterű, a FVR.

A környezetet jobban kímélő autók közül eltűnik a Civic Hybrid - viszont hamarosan itt a Jazz benzin-elektromos változata, meg persze van helyette Insight meg a CRZ. Ez utóbbi, reméljük, teljes értékűen kiváltja a szintén távozó Civic Typ-R-t, amelynek széndioxid-kibocsátása nem igazán van összhangban a Honda zöld terveivel...

A tradíciógyalázás szimbóluma, a Ford Mondeo alkatrészeiből összetákolt Jaguár X-type is eltűnik (legszégyenteljesebb kombi változatával együtt), csökkentve a mindennapok esztétikai környezetszennyezését. A bunkóautó-mezőny is ritkul: a H1 után véget ér a Hummer H2-H3 karrierje, és új Viperek sem szennyezik tovább a levegőt. Kivonul Európából a Daihatsu, amely egyébként érdekes kis zöld színfoltja lehetett volna az autópiacnak, ha egy kicsit foglalkoztak volna a marketingjével.

Az év legsunyibb lelépése - vagy inkább leléptetése - azonban kétségkívül a Mazda nevéhez és az RX-8-as típushoz fűződik. A Wankel motort - amely évtizedekkel ezelőtt, első generációs bevetése idején több autógyárat csődközeli állapotba juttatott, sőt az NSU megszűnésében oroszlánrészt vállalt - néhány évvel ezelőtt újra elővette és Reneisis fantázianéven megújította a japán gyártó, amely egyike Felix Wankel bolygómotorjának jogtulajdosainak.

A különleges, de botrányos RX-7-es után egy bátor marketinghúzással RX-8-néven készítettek igen tetszetős négyüléses, négyajtós sportkocsit, és bejött a számításuk: az emberek szeretnek csak a szépre emlékezni. Kinek is jutott volna eszébe az RX-7-esek legendás megbízhatatlansága, botrányos fogyasztása, bonyolult javítása. Az RX-8-at - amelynek ára néhány kis extrával könnyen felkúszott tízmillióig - vették, mint a cukrot.

Aztán persze - elődjéhez méltóan - ezzel az autóval is jöttek a gondok. Botrányos benzin- és olajfogyasztás, egymilliós motorcserék, alig több, mint egy év alatt felére zuhanó érték, kiegészítve a wankelhez nem értő szerelőkkel, és az erkölcstelenül magas károsanyag-kibocsátással. Mit tett hát a Mazda? Miután gyorsan lekaszálta a piacot, kivonta Európából ezt a gyönyörűséges autót, mondván, az nem felel meg az Euro5-ös környezetvédelmi normáknak, ezért sajnos nem tudják tovább forgalmazni.

Ez persze igaz. De miért is felelne meg egy akár 15 litert is elfogyasztó, olajzabáló, nyolcezreket pörgő bolygómotor az Euro5-nek? Jobb is így - gondolhatták a Mazda termékstratégái, több emberre már úgysem nagyon sózhatnánk rá az RX-8-at, hiszen az internetes fórumok tele vannak műszaki problémáit és értékvesztését taglaló rémtörténetekkel. A legjobb tehát, ha mostantól nincs is RX-8. Úgyis gyorsan eltelik az a 4-5 év, amikorra az emberek ismét csak a szépre emlékeznek már. És akkor pont eljöhet az ideje a fantasztikus Wankel motoros RX-9 ünnepélyes bemutatójának.