Az új vasúti menetrend néhány nappal ezelőtti életbe lépése tökéletesen bizonyítja, hogy alapvető tévedés volt - részemről is - azt feltételezni, hogy az Orbán-kormány által kinevezett új MÁV-vezetés nem meri meglépni azt az aljasságot, hogy szárnyvonalakat zárjon be. Aki ilyesmit feltételezett a vasúttársaság jelenlegi vezetéséről, az nagyon, de nagyon nagyot tévedett.

A jelenlegi MÁV-vezetés ugyanis elődeitől gyökeresen eltérő stratégiát alkalmaz; igaz, láthatóan ugyanannak a célnak, a vasúti közlekedés lejáratásának, elsorvasztásának, marginalizálásának érdekében. Orbánék MÁV-vezéreitől - akik elődeikhez hasonlóan konzekvensen luxusautókkal közlekednek - távol áll a neoliberális sokkterápia. Láthatóan a világért sem vállalnának fel szárnyvonalbezárásokat, durva és nagyszámú járatleépítéséket: inkább szépen elműködtetik őket szarul, logikátlanul, pazarlóan. Aztán egyszer majd csak leszokik az utolsó ember is róluk - a vonatvezető meg szép csendben leoltja a villanyt...

A fideszes MÁV-osok - akik elődeikhez hasonlóan pofátlan és gusztustalan menedzserfizetéseket vesznek fel - a világért sem tennének a vasút ellen: de érte sem hajlandóak. Nem akadályozzák például, hogy az ŐBB Rail Jeteket működtessen Budapestről, amivel gyorsan, kulturáltan, korrekt áron el lehet jutni számos osztrák, német, svájci nagyvárosba.

Amúgy ők mélységesen telibeszarják az egész Rail Jet-projektet, és eszük ágában sincsen hazánkban is meghonosítani ezt a huszonegyedik századi vasúti közlekedési színvonalat. A nemzeti kormány vasúti vezetőitől - akik elődeikhez hasonlóan ugyanúgy elhelyezik a MÁV kamuállásaiban a haverjaikat, kurváikat és haverjaik kurváit - távol állnak a hirtelen járatmegszüntetések. Ők legfeljebb egyet-egyet csippentenek le, szinte észrevétlenül.

Most, az új menetrendben például a legendásan leprajáratként ismert Venezia Expresst, amellyel éjszaka lehetett eljutni a lagúnák városába, Velencébe, ahová tudvalevőleg nem lehet autóval bemenni, amelynek környékén méregdrága a parkolás, és amely folyamatosan rendkívül népszerű desztináció a magyarok körében. Ennek ellenére nem a fejlesztésben gondolkodtak, nem abban, hogy utazási irodákkal együttműködve egy korszerű - sőt akár élményszámba menő éjszakai járatot faragjanak belőle, amelyből kiszállva a Santa Lucián, gyakorlatilag egy lépcsőn lesétálhatunk a lagúnákhoz.

Nem, nem, a MÁV-vezetés, érdeklődés hiányára hivatkozva, belenyugodva, hogy koszos, kulturálatlan és pontatlan járatról van szó, szépen csendben törölték a menetrendből. Annak ellenére, hogy a Budapest-Velence útvonal egyébként az egyik fontos európai vasúti korridor mentén fekszik, szóval akár lenne is benne némi perspektíva. Ők inkább sztoikusan belenyugodtak, hogy - az egyébként általuk (is) üzemeltetett Venezia Express szar, ezért be kell zárni. Nem sokkterápiából, nem dühbül. Csendben, diszkréten - aljas módon.

Szóval, aki a magyar vasút - és ezen keresztül a környezeetkímélő kötöttpályás közlekedés - jövőjéért aggódik, nos, annak jó lesz odafigyelni ezekre az új MÁV-os fiúkra. Ugyanis pont az a veszélyes bennük, hogy ők nem olyan látványosan, harsányan pusztítóak, mint elődeik. Őket nem lehet majd sínek és váltók felszedetéséért feljelenteni, mint azt az elődeikkel tette Völner Pál még ellenzékben. (Tegyük hozzá: majd kormányra, államtitkári székbe kerülve jól a helyükön hagyta őket a MÁV-nál...)

Szóval ők, az új jobboldali MÁV-vezérek a világért sem tesznek semmi borzalmasat és meggondolatlant. Mindenekelőtt, leginkább stratégiailag nem tesznek semmit. Viszont türelmesen megvárják, míg lassan, de biztosan annyira lepusztul, leromlik és válik szinte nevetségessé a vasúti közlekedés, hogy majd mi, közlekedők mondjuk és kérjük: ezt már tényleg ne erőltessétek... És akkor ők készséggel, csak és kizárólag a "polgárok" kérésére, befejezik Gyurcsány, Kóka, Bajnai művét: lényegében felszámolják az országos hálózatot alkotó magyar vasúti személyszállítást.