Hol terror van, ott terror van - parafrazeálhatnánk Illyés Gyulát. De igazából parafrazeálni sem muszáj, hiszen a terror is a zsarnokság egyik fajtája.

Ráadásul a terror ellen nagyjából ugyanúgy kell küzdeni, mint a zsarnokság ellen: szigorral és szókimondással egyszerre.

Néhány dolgot tehát talán érdemes - szókimondóan - leszögezni legalább most, amikor Párizsban tombol a gyilkos őrület.

Mostantól azonban nemcsak jó válaszokat, de helyénvaló kérdéseket kell feltenni, ha nem akarjuk, hogy egy idő után majd csak az életveszélyes káosz és az élhetetlen, diktatórikus rend között választhassunk.

Ezért aztán szeretnék néhány dolgot leszögezni:

- Gyűlölöm a gyilkosokat, de őszintén szólva nem szeretem az öncélú és folytatólagos vallásgyalázókat sem. Hiszek a média és a szólászabadság elengedhetetlen fontosságában, de azért nem tennék egyenlőségjelet a szólásszabadság és három-négy világvallás szisztematikus, lényegében mindenfajta szellemesség és valódi humor nélküli, ordenáré gyalázása és e két alapérték között.

Továbbá: nem hiszem, hogy valamifajta végzetes önkorlátozásnak minősülne egy olyasfajta társadalmi megegyezés, amely szerint lehet szidni keresztényeket, zsidókat, muzulmánokat, hindukat, meg bárkit, de folytatólagosan és feleslegesen nem űzünk gúnyt az ősi világvallások szentségeikből.

- Hiszek az élet szentségében, de hiszek abban is, hogy többszörös gyilkosoknak, terroristáknak nem néhány évtized börtön, hanem gyors és világos társadalmi üzenetet hordozó halálbüntetés járna.

- Meggyőződésem, hogy nagyon helyes Magyarország minden rendű, rangú vezetőjének, köztisztviselőjének és polgárának részvétet nyilvánítani és elítélni a Franciaországban most tomboló iszlám terrorizmust, de ideje lenne a saját szintén súlyos problémáinkkal is nyiltan foglalkozni.

Nem hiszem például, hogy Rogán Antal fideszes politikusnak most az lenne a feladata, hogy az európai városok közötti terrorellenes feladatairól kezdeményezzen konferenciát. Sokkal inkább az, hogy megmondja: milyen bűnözők lopták szét Budapest Belvárosát V. kerületi polgármesteri regnálása alatt.

Általában sem hiszem, hogy magyar politikusoknak túl sokat kellene a francia helyzeten rugózni. Viszont meggyőződésem, hogy sokkal többet kellene foglalkozni Magyarország ilyen jellegű problémáival.

Például azzal, hogy bár bűnös módon eltussolják, de lassan hazánkban is migrációs vészhelyzet van: Budapesten sok területen működnek például illegális afrikai bűnszervezetek, akik drogot, autót csempésznek. Illegális kínai maffiaszervezetek, akik lényegében azt csinálnak, amit akarnak.

Továbbá jó lenne végre inkább arról beszélni, hogy itt Magyarországon is folyamatos, sok-sok halálos áldozatot követelő terror van. Amit nem ítél el, és ami ellen nem lép fel senki.

Vidéken, elsősorban kelet-magyarországi kistelepüléseken, jobbára dizájnerdrogoktól szétcsapott tizen-, huszonéves cigány fiatalok tartanak terrorban falvakat, városrészeket és rabolnak, ki, gyilkolnak meg idős embereket - köztük természetesen védtelen és ártatlan cigány embereket is.

Ezekkel a "fiatalokkal" sem a szüleik, sem a cigány közösség, sem a hatóság nem tud mit tenni: fékevesztettek, fékezhetetlenek és lényegében bármire képesek. És rikárdózhat, cigányozhat, meg rasszistázhat itt a korábban terroristák stílusában a tömegbe lövető Gyurcsány Ferenc, ez a probléma akkor is létezik és kezeletlen.

Magyarországon vadászterror is van. Hiába nyilatkozik sületlenségeket Semjén Zsolt a vadászat egykori méltóságáról, mert ma Magyarországon döntőrészt büdös rohadt, alkoholista, gátlástalan és perverz hobbivadászok tartják rettegésben az erdők mezők élőlényeit: rókától, macskán és vakvezető kutyán át emberig mindenkit. Életveszélyes ma Magyarországon egy erdőben sétálni, mert könnyen lehet, hogy minden különösebb ok nélkül megver, lelő vagy terepjáróval áthajt rajtunk egy rohadt részeg vadász.

Ezek a terrorizmus magyar problémái. Vagy ha úgy tetszik, Magyarországon ez ma a terrorizmus.

Korrupció, migráció, cigány-, politikus- és vadászbűnözés.

Lehet persze minderre rasszistázni, rikárdózni, meg "egymillióan ki tudja mi a lófaszért" Facebookon like-huszárkodni és trollkodni. Mindez a valóságon és annak súlyos következményein semmit nem változtat.

A "mi Párizsunk" folyamatosan, folytatólagosan, sokkal több áldozatot követel, mint ezeknek az eszement francia-algériai terroristáknak a mostani őrült-gyilkos ámokfutása.