Kezd igazán hányingerkeltővé válni az a fajta ravasz, de azért kis odafigyeléssel rendre leleplezhető kettős beszéd, amit a Fidesz-kormány a mindennapos politikai kommunikációban is előszeretettel alkalmaz.

Környezetvédőként az még kevésbé zavart, hogy Orbán Viktor először hazazavarta a ruszkikat, majd lehazaárulózta a Putyinnal kokettáló Gyurcsányt, legyilkosozta az 56-os forradalmat vérbefojtó szovjet és magyar erőket, majd ezt követően állami díszsírhelyen temettette el a pufajkás gyilkos Horn Gyulát, eladta az ország energiapolitikáját Putyinnak. Közben egykori ügynökökkel, MSZMP-s vezetőkkel, besúgókkal veszi körbe magát, majd évértékelő beszédében azzal riogat, hogy visszajönnek az urizáló szocialista milliárdosok. Mindeközben Orbán jobbkeze és rosszabbik énje, Lázár János a szintén egykori MSZMP-s karhatalmista gazember Zoltai Gusztávot alkalmazza főtanácsadónak.

Hangsúlyozom, környezetvédőként mindez nem annyira zavar, bár családom kitelepített, kivégzett, gulágra hurcolt, megnyomorított és évtizedekre félreállított tagjai nevében azért bizonyosan kikérném magamnak ezt a szégyenteljes viselkedést egy magát antikommunistának és nemzeti valló kormánytól - ha tehetném.

Az viszont már nemcsak zavar, de kifejezetten aggaszt is, ahogyan Orbánék a sokat, de jelentőségéhez és veszélyéhez képest mégis túl keveset vitatott Amerikai-Európai Szabadkereskedelmi Egyezmény ügyében kommunikálnak.

Van ugye egyszer a vidéki nép egyszerű gyermeke, Fazekas Sándor, az ízes tájszólással, az egyszerű nép nyelvén hozzánk szóló agrárminiszter, aki megvédi a magyar földet, a magyar termékeket, a génmanipulálatlan magyar termékeket, a hazai hagyományokat - és a pálinkafőzést.

Aztán van a Rogán Antal. Aki saját bevallása szerint ugyan, egy nem urizáló parasztgyerek, de mi, egyszerű pesti és vidéki halandók, így a képernyőkön keresztül inkább egy rosszarcú belvárosi milliárdosnak látjuk. Rogán ezügyben is a határozott radikális erő, aki szerint: "a szabadkereskedelmi egyezmény ugyanolyan következményekkel járna hazánk számára, mint az egykori IMF-megállapodás."

Végül, de legelső sorban van itt egy Szíjjártó Péter nevű külgazdasági és külügyminiszter, akit hiába dilettánsoznak, szemüvegeskripliznek, minden bizonnyal megvan a magához való esze. Egyrészt csak összehozott egy olyan luxusházat, amely többe került, mint talán az egész élete során összesen hivatalosan keresett bruttó pénzösszeg. A szabadkereskedelmi egyezmény ügyében pedig nemrégiben azt találta mondani, hogy "komoly előnyöket hozhat a magyar gazdaságnak az USA-EU közötti megállapodás."

Szóval kedves, környezetvédelem iránt elkötelezett olvasóim, jobb ha felkészülünk a legrosszabbra. Vagy ahogy Orbán Viktor zárta minap az évértékelőjét:

Ébresztő, Magyarország, ébresztő, magyarok!