Jótékonyság, titokban

2010.11.22. 07:02 - vancat

Szinte mindenki tudja, mégis nagyon kevesekben tudatosul: az autógyárak reklám- és marketingakcióra költött milliárdjait az utolsó fillérig mi, autóvásárlók fizetjük meg. Tudom, ez közhely, de nem hiszem, hogy túl sokan belegondoltak - esetleg beleszámoltak - már abba, hogy amikor egy celeb éves használatra kap valamelyik márkaképviselettől egy autót, annak mennyi az egy vásárlóra jutó költsége.

Vagy amikor az "autós szakújságíró" egy hét alatt széthajtja, megpadkázza a tesztautót, kifosztja a mutyiban nyert külföldi úton az elegáns szálloda minibárját, és kifizetteti az autós céggel, az hány forint többletköltség nekünk, vevőknek egy autó vételárában?

A sort folytathatnánk a sokmilliós tévés hirdetésekkel, nem létező újságokban megrendelt egész oldalas reklámokkal, amelyek gyakran csak azért vannak, mert valaki régóta ismer valakit, vagy esetleg valaki kefél valakivel, neadjisten valaki visszaad egy kis pénzt valakinek...

De mindegy, hogy lopásról, dugásról vagy barátságról van szó, a közös ezekben az akciókban, hogy végül az autóvásárló fizet ki mindent. Különösen kellemetlen és bosszantó mindez akkor, amikor a nekünk, vevőknek sok pénzbe kerülő marketingakciók együtt járnak egy több évtizedes, esetleg évszázados márkaimázs percek alatti szétrombolásával. Amikor például Gáspár Győző vagy Oroszlán Szonja reklámozza a Peugeot-ot - vagy az éppen hosszú ideje Ausztráliában bujkáló (na miért is?), a mutyizáson kívül mindenhez tehetségtelen Palik László a BMW-t, akkor azért felvetődik a kérdés: kinek éri meg az európai autóipar komoly, nagy ikonjait a jobb körökben legalábbis kétes hírű személyekkel lejáratni?

De mivel nem szeretném, ha ezzel a lehangoló költői kérdéssel zárulna a poszt, álljon itt egy jó példa. Kivétel, amely sajnos erősíti a szabályt. Tök véletlenül, ismerőseimtől megtudtam, hogy a Ford és a Fiat, természetesen egymástól abszolút függetlenül, az árvíz, majd később a kolontári katasztrófa idején az emberek és az állatok mentésére egyaránt rendelkezésre bocsátott civil szervezeteknek kisteherautókat, melyekkel kórházba tudtak szállítani súlyosan sérült kutyákat, cicákat, akik gyakran egyetlen társai voltak a szintén súlyosan sérült idős embereknek. Ezt a jótettet ráadásul a mai napig sehol nem kommunikálták, nem pofáztak hülyeségeket, hanem csak csendben segítettek ott, akkor és annak, aki rászorult. Ilyen is van, csak ritka és nem elég trendi.

A bejegyzés trackback címe:

https://noemisszio.blog.hu/api/trackback/id/tr682464574

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Spajzi 2010.11.22. 11:38:13

Jujj, én most iratkoztam le a feed-edről. :)

gatto nero 2010.11.22. 12:23:23

Én meg most iratkozom fel! Szerintem tök igazad van. Németországban az Audi arca Walter Röhl itt meg senkiháziak reklámoznak minőségi márkákat, Szégyen!

vemalsar · http://freealternativegames.blogspot.com/ 2010.11.22. 12:33:24

Minden termékben a vevő fizeti a marketing költséget ami nagy márkáknál elég jelentős összeg. De a témára reagálva: a jótékonyság így igazi, ha nem a hírverés és az álszenteskedés kíséri.

Kalmár 2010.11.22. 13:21:15

Az a cég ahol én dolgozok, szintény gyűjtést szervezett
és a ott dolgozók által összadott pénzt megduplázta.
Csendben, rendben.
Pedig országos hírű cég, sokat reklámoz.
Jó érzés.

KopaszMercis 2010.11.22. 14:06:33

Kurva nagy titok hallod index cimlap...

nagyfeszültség 2010.11.22. 15:51:17

Én is láttam a híradókban, hogy Kolontáron Ford Tranzitokat használtak az állatvédők. Tényleg ritka, hogy valaki csendben jótékonykodjon, sőt szinte hihetetlen.