Ma még felmérhetetlen a japán atomkatasztrófa áldozatainak száma és következményeinek mértéke. Egyelőre csak egy dolog bizonyos: ahogy annak idején Csernobilban és a világ más pontjain történt kisebb atombalesetek során, most is össze-vissza hazudoznak az áldozatok, a sugárfertőzöttek számáról, a várható következményekről. Közben a Paksi Atomerőmű kommunikációs vezetője már sunyiskodik, napok óta nem akar a magyar média kérdéseire válaszolni, holott most igazán nemcsak törvényi, szakmai, de erkölcsi kötelessége is lenne, hogy minden felvetődő problémára érdemben reagáljon.

Az atomlobbi valódi arca ilyenkor mutatkozik meg igazán, nem amikor polgármestereket, újságírókat visznek mutyiutakra, és amikor a látogatóközpontokban kedves bácsik mosolyognak szolgálatkészen. Az atomenergia rettenetes kockázatait pedig csak és kizárólag azért vállalja a világ, hogy ne kelljen takarékosabban, kevesebb villamosenergia felhasználásával, egy picit szelídebben, szerényebben és akár szebben élni. Javaslom újraolvasásra a Vasárnapi Hírek 2008. január 6-i számában Illés Zoltán, akkori ellenzéki, fideszes politikus, környezetvédelmi szakértő, jelenleg környezetvédelmi államtitkár interjújának atomenergiára és Paks bővítésére vonatkozó részleteit. (Ja, és nemcsak újraolvasni érdemes, de össze is hasonlítani a mai valósággal.) tehát Illés Zoltán Paks bővítéséről és az atomlobbiról három éve a Vasárnapi Hírekben ezt mondta:

Miközben egy német akadémiai tanulmány azt fejtegeti, hogy az atomerőművek közelében sokkal több gyermeket kínoznak rákos kórok, itthon gyanús a hallgatás a Paksi Atomerőmű működésének meghosszabbításáról. Lehetséges, hogy az ott termelt „koszos” energia tökéletesen kiváltható lenne például második generációs napelemekkel és szélkerekekkel?

– Az atomenergia elfogadottsága Magyarországon fokozatosan csökken, hiába költ nagyon-nagyon sok pénzt egyoldalú propagandára a paksi atomlobbi. A társadalom nagyobbik része ma már környezetkárosító energiatermelési módszernek tartja az „atomot”. Ugyanolyan kockázat ez, mint a klímaváltozás, a genetikailag módosított növények termesztése, a környezettudatos gazdálkodás hiánya.

A bálnavadászatot meg tudta tiltani a világ, hasadóanyagügyben miért e tehetetlenség?

– A cetek gyilkolását is tiltó Kiotói Egyezmény egyébként világosan kimondja: az atomenergia alkalmatlan eszköz a klímaváltozás kezelésére, pont a saját maga által generált problémák miatt. A nukleáris energia kérdése szerintem annyira fontos, hogy a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbításáról feltétlenül népszavazást kellene tartani.

Tegyük fel, a nép nem kér többet Paksból, de utána hogy kapcsolja fel otthon a villanyt?

– Amennyiben a környezetvédelmi és gazdasági tárcánál megszületne az a politikai döntés, hogy támogatni kell az alternatív energiatermelési módozatokat, akkor egy hosszú ösztönző folyamat végpontjaként az állam akár át is vállalhatná a banki hitelek kamatterheit, ha valaki azért vesz fel kölcsönt, hogy lakóházára napelemet, napkollektort szereltessen. A probléma az, hogy az első lépés nem valósul meg soha, nincs politikai támogatás. Ugyanis azok, akik döntési helyzetben vannak, nem érdekeltek az alternatív energiatermelési módozatok elterjedésében, az atomlobbi erősen nyomja a kormányt, hogy megakadályozza Magyarországon a szél-, a nap- és a geotermikus energia térhódítását. Pedig hétezer darab egy megawattos szélerőmű kiváltaná a paksi atomerőmű teljesítményét. Ráadásul ha egy ország a saját területén állítja elő a szükséges villamos- és hőenergia egy részét, akkor a külső forrásoktól, sőt külső politikai tényezőktől is függetleníti magát. Arról nem is beszélve, hogy a szél-, a nap-, illetve a geotermikus energiának nincs káros környezeti hatása, ahogy a biomassza-hasznosítás sem koszol. Nyilvánvaló szempont a munkahelyteremtés is. Németországban, ahol a villamosenergia-termelés 30 százalékát az atomerőművek adják, s összesen 10 ezer embert foglalkoztatnak, míg a 3 százaléknyi energiát produkáló szélerőművek 28 ezer főnek adnak munkát.

Talán nem túlzás azt állítani, hogy Nyugat-Európában ökológiai forradalom zajlik: a német Merkel, a francia Sarkozy teljes mellszélességgel kiáll a legszigorúbb környezetvédelmi intézkedések mellett, Párizs és London polgármestere pedig keresztes hadjáratot indított az autók ellen. Ám a Fidesz vezető politikusai egyetlen előremutató szót sem ejtenek a környezetvédelemről...

– Ezt tagadnom kell! Olvassa el a 2007. december 8-án nyilvánosság elé tárt Erős Magyarország címet viselő alapprogramunkat. Ám ettől függetlenül tény, hogy a politikai pártok többsége nem nagyon mozdul a környezetvédelemben. Öröm viszont az ürömben, hogy a pártomon belül a szakterületet viszont megfelelően képviselik, legalábbis az emberek ezt gondolják a Fideszről. A kormányzat ellenben minden területen egyhelyben toporog.

Sajnos nekem egyáltalán nem tűnik úgy, hogy a Fidesz akár egy nüansszal is reményteljesebb lenne környezetvédelmi vonatkozásban.

– A mese arról szól, hogy ki veszi meg a földgázt vagy a villanyáramot Ukrajnától. Az atomlobbi és más gazdasági körök pedig állami pénzből 1000-1500 milliárdért akarják meghosszabbítani a paksi atomerőmű élettartamát, annál is inkább, mert az ilyen adófizetői pénzből finanszírozott állami nagy beruházásból jó sokat lehet lopni. Ez akadályozza igazán a zöldipar térhódítását.