Ha már most tízmilliárdos nagyságrendű az áramlopásból eredő éves kárösszeg, amikor "csak" világítunk, fűtünk, háztartási gépeket működtetünk (valamint kütyüket, esetleg elektromos biciklit töltünk árammal), mi lesz még itt a villanyautózás beindulásával?
A kérdés persze költői, mert a válasz egyszerű: kurva nagy baj. Először is a jelenleginél még hatványozottabban szívják majd meg azok - már megint és immáron sokadszorra - akik nem lopnak. Másrészt rettenetesen meg fog növekedni a környezetterhelés, hiszen aki lopja az áramot, az természetesen leszarja a takarékosságot.
Ráadásul attól még, hogy nem fizetnek az áramért, csak fogyasztják, azt - igen jelentős környezetterhelés árán - azért még elő kell állítani.
A legaggasztóbb azonban a szolgáltatók már ma is mérhetetlen cinizmusa. Azt állítják, hogy a lopott áram árát nem a fizető fogyasztókkal téríttetik meg. Hát akkor kivel? Meg azt is állítják, hogy fokozott ellenőrzésekkel lesznek úrrá az áramlopáson. Ez utóbbit leggyakrabban Kutas Istvántól, ettől a középkori búcsúcédula-árusokat meghazudtolóan hiteltelen EON-szóvivőtől kényszerülünk újra és újra meghallgatni.
Holott Kutas és társai pontosan tudják, kik az áramtolvaj-maffiák kulcsfigurái: például az ő dolgozóik közül néhányan, akiknek némelyike már regionális, sőt országos ismertségre is szert tettek, hiszen annyi embernek "intéznek tuti áramszámlát."
Az persze nem igaz, hogy az áramszolgáltatók teljes vezérkara részese lenne az áramtolvaj-maffiának, de annyit leszögezhetünk: nehezen magyarázható, hogy a belső ellenőrzés képtelen ezeket a figurákat kiszűrni.
De mivel blogunk nem bűnügyi, hanem környezetvédelmi témájú, nem is mennék bele további kriminalisztikai részletkérdésekbe. Csak annyit szögeznék le: aggasztó lesz úgy belépni a hamarosan elérkező villanyautózás korába, hogy már most, a villanybiciklikbe is gyakran kerül lopott energia.