Szép és ritka példája a természet - és saját nyugalmunk - konszenzusos védelmének az, ahogy a Balatonon tiltják a motorcsónakok közlekedését. Szép és ritka eset az, hogy két fontos és befolyásos döntéshozó, Siófok és Balatonfüred polgármesterei (Balázs Árpád és Bóka István) évtizedek óta, egyöntetűen és határozottan kiállnak a csónakmotormentes Balatonért. Szép és ritka egybeesés az, amikor valami szegénynek és gazdagnak egyaránt érdekében áll: márpedig a motorcsónakmentes tó ugyanolyan hasznos az ötvenmilliós vitorlás nyugalmat és csendet kereső tulajdonosának, mint azoknak, akik a személyvonattal jönnek le egy napra, és szeretnének anélkül úszni egyet a Balatonban, hogy kettéhasítaná a fejüket egy Stohl Andráshoz hasonló állapotban lévő, véletlenül éppen hullarészeg, bekokainozott faszfej a menő hajójával.

Ezt az idilli állapotot persze sokan és sokszor próbálták és próbálják felpuhítani. A kilencvenes években vitorlásegyesületekhez tartozó kamuverseny-rendező motorcsónakok kaptak "rendezői", "kísérői", "versenyszervezői", "vízimentői" engedélyt arra, hogy - mindezeket a feladatokat természetesen telibe szarva - legálisan tahóskodhassanak a tavon. Mostanra viszont más kiskaput találtak a balatoni simlis tahók. (A Dunán motorcsónakkal száguldozó szimpla tahókkal szemben a balatoniaknak azért jár ki a simlis jelző is, hiszen folyóinkon sajnos egyelőre teljesen törvényesen lehet vízen rohanni, míg a balatoni motorcsónakozás engedélyeztetéséhez a tahóság mellett a simlisség is alapfeltétel.)

A simli lényege a következő: van lehetőség vízitaxi-szolgáltatásra engedélyt kérni a tavon, majd a taxizáshoz beszerzett jachttal - akár folyamatos taxizást imitálva - végig lehet motorcsónakozni a nyarat. A méltányosság kedvéért azért tegyük hozzá: a balatoni tahók sokkal kevesebben vannak, sőt, kis túlzással azt is mondhatjuk, név szerint tudható, kik ők. Valószínűleg nemcsak a vitorlázók, de az említett polgármesterek, a balatoni vízirendőrség és minden egyéb hatóság és civil szervezet tisztában van pontos nevükkel, és ismertek azok a cégek is, amelyek mögé ezt a történetet elrejtik.

Ebből adódóan, ha túl sokáig tahóskodhatnak, előbb-utóbb élnünk kell a gyanúperrel, hogy ők valamiért elsők az egyébként egyenlők között. Magyarán: valaki(k) valamiért eltűrik, hogy mindenkit hülyének nézve büszkén motorcsónakozzanak ott, ahol szigorúan tilos. Szóval lehet, hogy előbb-utóbb érdemes lesz behatóbban is foglalkozni a személyükkel, mert - ahogy mondani szokták - egy simlis tahó mögött mindig kell állnia egy másik, nagyon befolyásos simlis tahónak is.