A finom ebéd, a kávé és a narancslé elfogyasztása után, de még a leszállás megkezdése előtt marad egy kis idő átlapozni a Lufthansa fedélzeti magazinját, amelyből csupa megnyugtató, kellemes dologról értesülhetünk. Megtudhatjuk, miket vehetünk az összegyűlt pontjainkért, milyen fantasztikus helyekre juthatunk el repülővel, melyik hírességnek mi lapul az utazóbőröndjében repüléskor.
A legutóbbi számban viszont arról is részletesen beszámolnak nekünk, hogy végéhez közeledünk annak a korszaknak, amikor a repülés szennyezte legjobban a környezetet. A Lufthansa ugyanis - az egyik első légitársaságként a világon, egyelőre csak néhány járatán - megkezdi a bioüzemanyag tesztelését. A biokerozinhoz szükséges alapanyagokat pedig Szomáliában termesztik.
Van is a cikk mellé egy romantikus-idilli fotó a naplementében lencsevégre kapott afrikai üzemanyag-ültetvényről. Jól hangzik, jól néz ki, a baj csak az, hogy az ember egyszer leszáll a gépről, és a Lufthansa magazinján kívül más, persze kevésbé tetszetős és minőségi, de azért mégis elgondolkodtató információkkal szolgáló sajtóorgánumok cikkeit is elolvassa.
Ilyeneket például: "Rendkívüli értekezletet hívott össze az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete a Kelet-Afrikában kialakult helyzet megvitatására. A térségben súlyos éhínség és aszály tombol. A helyzetet súlyosbítja, hogy Szomáliában egy katonai szervezet uralja az ország legnagyobb részét, így a segélyek csak nehezen jutnak el a rászorulókhoz. Kanizsay Endre, a Magyar Afrika Unió főtanácsadója szerint a helyzetet úgy lehetne megoldani, ha megváltozna a világpolitikai helyzet, és kivennék az élelmiszertermelést a monopóliumok kezéből. Kanizsay Endre szerint az is rontja a helyzetet, hogy Etiópiában félmillió hektáron agrárüzemanyagot termelnek, ami a monopóliumok profitját növeli csak, és ha rövid időn belül nem születik megoldás a problémára, százmillióval bővülhet az éhezők száma."
Meg ilyeneket: "Az európai bioüzemanyag-igények kielégítése érdekében aggasztó mértékben növelik Afrikában az energiaültetvények területét, s így csökken az élelmiszertermelés - állapítja meg az MTSZ közleménye a Föld Barátai nemzetközi szervezet 11 afrikai országot vizsgáló új kutatására hivatkozva. A kutatás szerint a külföldi vállalatok által, főleg az európai piacra szánt agroüzemanyag-termelés céljából megszerzett földek területe már eléri az ötmillió hektárt, ennyi körülbelül Dánia teljes területe. Az Afrika: aki kapja, marja című tanulmány készítői úgy vélik: még több termőföld felvásárlására lesz szükség az agroüzemanyag előállítására, ha az Európai Unió teljesíteni kívánja azt a célkitűzését, miszerint 2020-ra a közlekedési üzemanyagok tíz százalékát megújuló energiaforrásokból szeretné előállítani."
Aztán az jut eszembe, hogy hamarosan valamelyik Lufthansa-kirendeltség előtt környezet- és természetvédők társaságában talán együtt fogok tüntetni Héjj Demeterrel, a Magyar Bioetanol Szövetség elnökével, aki nemrégiben egy tévéműsorban határozottan leszögezte: semmiképpen nem támogatná, hogy trópusi erdők és éhinség sújtotta térségek mezőgazdasági területei kerüljenek bioüzemanyag-termesztési körbe. Igaz, ugyanebben a műsorban, amikor Héjj Demeter figyelmét fel próbálták hívni arra, hogy a bioetanol-előállítás úgy általában is igen rossz energiamérlegű tevékenység, a fess menedzseröltönyös fiatalember teljes lelki nyugalommal vetette oda, hogy mindezt csak bizonyos tanulmányok állítják, más tanulmányok pedig mást állítanak.
Szóval ma már nem vagyok száz százalékig meggyőződve arról, hogy a Héjj Demeter vezette Magyar Bioetanol Szövetség tagjaival vállvetve fogunk tüntetni a trópusok energianövények általi elpusztítása és az ennek következtében fellépő éhínség és halál miatt. Héjj Demeteréknek ugyanis könnyen lehet, hogy már réges-régen van egy, a valóságot könnyedén felülíró tanulmányuk, amely számos jól hangzó érvvel bizonyítja, hogy akik a világ különböző pontjain éhen halnak a bioetanol-konjuktúra miatt, azok alapvetően rosszul, talán túl pesszimistán látják a helyzetet.
