Nem tudom, valójában szeretnék-e a jövő zöld nagyvárosában élni. Nem biztos, hogy örülnék például azoknak az "árnyat adó fáknak", amelyeknek napelemes levelei gyűjtik a villamosenergiát az elektromos autók működéséhez. Azt viszont türelmetlenül várom, mikor jelenik meg végre valamelyik - sajnos egyelőre a legkevésbé sem öko - magyar nagyvárosban az első parkgreen rendszer. Ezzel a szép angol kifejezéssel - ami helyett, remélem, előbb-utóbb találunk egy még sokkal szebb és kifejezőbb magyar szót - azokat az ötletes, első látásra esőbeállónak tűnő féltetőket illetik, amelyek egész komoly mennyiségű áram megtermelésére képesek; és amelyek lehetővé tennék, hogy ne a Paksi Atomerőműből, hanem az éltető nap sugarából töltsük meg leendő villanyautóinkat, robogóinkat és pedeleceinket.

Lesz-e például olyan autós cég, amelyik beruház egy komolyabb, látványos parkgreen rendszerbe: ebből gyorsan és világosan leszűrhető lenne, ki az, aki nemcsak villanyautókat akar a vásárlókra sózni, hanem tényleg tenni akar valamicskét a fenntartható(bb) mobilitásért. Nem tudom, ma Magyarországon gyárt-e valaki parkgreen rendszereket. Az viszont bizonyos, hogy a legegyszerűbb, villanybringák töltésére alkalmas kis napelemtetőktől a komoly, vagy akár monumentális városi naperőművekig számos méretben, kapacitásban el lehet készíteni ezeket a még árnyékot is adó, sőt: az esőtől is megvédő rendszereket.

Szóval, nyugodtan tekintse ezt bárki felhívásnak arra, hogy tervezzen, gyártson, finanszírozzon kisebb-nagyobb parkgreen rendszereket. Reklámozza magát vele, vagy jótékonykodjon, szerezzen állami vagy önkormányzat megrendelést rá - vagy esetleg árulja pénzért a megtermelt áramot. Édesmindegy. A fontos az lenne, hogy terjedjen. Elsősorban ugyanis ezeknek (és nem az elektromos autóknak) a növekvő száma adhatna okot a környezetért aggódóknak egy kis bizakodásra.