Remélem, Budapest várostörténészei majd legkésőbb 50-100 év múlva kiderítik és publikálják is, hogy 2011 őszén tulajdonképpen mi a franc zajlott a színfalak mögött a budai fonódó villamosvonal körül. Számomra ugyanis lassan kifejezetten parajelenségnek tűnik, ami a főváros egyik legfontosabb, de bizonyosan legnagyobb hatású villamosfejlesztése körül történik - vagyis, hát leginkább nem történik.

Ami biztos: Láng Zsolt, a második kerület polgármestere egész Budapestet kínozza azzal, hogy kijelentette, nem adja ki az engedélyeket a villamosvonal Margit híd alatti átvezetésére, mert annak megvalósításához - megdöbbentő módon - néhány száz parkolóhelyet meg kellene szüntetni. Tarlós István, a nagy szuverén odamondogató már fél évvel ezelőtt kifejtette: ha Láng továbbra is ellenáll, akkor ő kőkemény lesz és nem csinál fonódó villamost. (Képzeljék el, mekkora érvágás ez a vélhetően az elmúlt húsz évben tömegközlekedési eszközt legfeljebb amerikai filmekben látott Lángnak...)

Vitézy Dávid, a budapesti tömegközlekedés főüdvöskéje - aki az utóbbi időben már azt őt e posztra juttató egyesülettel, a VEKÉ-vel sem áll szóba - azt mondta: ha Láng nem ad engedélyt a villamos átvezetésére, akkor ők bizony majd buszsávot csinálnak a helyére. (Ismét próbálják meg elképzelni, hogy a tokája fölött folyamatosan kajánul vigyorgó Lángnak mekkora elméleti fenyegetés egy néhány méteres buszsáv...)

Aztán jött Bús Balázs óbudai polgármester - akinek a gondjaira bízott választókat talán a leginkább irritálhatja Láng zsarolása - és nyomatékosan kijelentette: Óbuda szeretné, ha minél hamarabb teljes hosszában megvalósulna a budai fonódó villamosprojekt. (Gondoljanak bele, ennek a szelíd úrifiúnak a nyilván drámainak szánt állásfoglalásától hogy meghatódhatott Láng...)

Végül, de a legkevésbé sem utolsósorban megszólaltak a "projektgazda" Nemzeti Feljesztési Ügynökség vezetői is, akik kijelentették - sőt, mit kijelentették, egyenesen a pofánkba hazudták: teljes az egyetértés a budai fonódó villamoshálózatról, amely projekt több szakaszra bontva, minden szakaszra külön kiviteli tervet készítve valósul meg. Ami magyarra fordítva annyit jelent: Láng továbbra is keresztbefekszik az egységes budai villamoshálózatnak, ezért anyagilag mentve, ami menthető, legalább elkezdik az óbudai szakasz építését - konkrétan a 17-es villamosvonal korszerűsítését - hogy legalább az erre nyert uniós pénz egy része ne vesszen el.

Persze közben politikailag is mentve, ami menthető, hiszen azt hazudják: nagy az egyetértés a Fideszben, és a politikusok egymásnak vállvetve, erejüket megfeszítve dolgoznak a jövőnkért. Elvégre az nem fordulhat elő, hogy a nemzeti összefogás közepette valaki összefog az egész tömegközlekedő nemzettest ellen.

Szóval érti már a kedves olvasó, miért várom egyre türelmetlenebbül annak az ötven-száz évnek a leteltét, amikorra kiderül: milyen érdekek, erőviszonyok hozhatták úgy helyzetbe Láng Zsolt kerületi polgármestert, hogy képes legyen keresztbefeküdni egy olyan villamosfejlesztésnek, amely alapjában véve határozhatná meg Buda tömegközlekedésének következő évtizedeit - és amelynek lényege éppen az, hogy akárcsak egyetlen elemének elhagyása is lényegében kártyavárként borítja a tervet.

Mit tervet, álmot! Azt, hogy akár kombínósűrűséggel közlekedő, kényelmes, gyors kötöttpályás tömegközlekedési gerince legyen Budának. Olyan, aminek - ha elkészülne - a második kerületiek többsége is örülne, és Lángot menten újra polgármesterré választanák, mondván: biztos talpraesett fickó az, aki ilyesmire pénzt tud szerezni.