Kedves nem Fidesz-hívő olvasóim!

Kérem engedjék meg, hogy - rendhagyó módon - határozottan védelmembe vegyem a kormánypárt új szóvivőjét, Dodity Gabriellát.

Félre ne értsék.

Abszolút nem állok vele közeli kapcsolatban, sőt személyesen nem is ismerem. Ennek ellenére - alkalmazva az ártatlanság vélelmét - védelmembe veszem, és ha még nem nagyon dühösek rám emiatt, így hajlandóak végigolvasni az alábbiakat, higgyék el, önöket is meg fogom ingatni esetleges preventiv Dodity-gyűlöletükben.

Hangsúlyozom tehát, nem ismerem Dodity Gabriellát. Nem tudom, milyen kitűnő tanácsokkal könnyített az elmúlt években György István főpolgármester-helyettes úr munkáján, és nincsen igazán rálátásom arra sem, hogy - mint azt önkormányzati választási kampányában állította - tényleg többet tett-e Kispestért, mint az ellenében végül újraválasztott polgármester, Gajda Péter.

Viszont össze tudom hasonlítani Dodity Gabriellát és Selmeczi Gabriellát.

Ez alapján pedig elég határozott véleményt merek formálni az új szóvivőasszonyról.

Azt, hogy melyikük a csinosabb és az okosabb... nos, ezt kedves olvasóimra és - Kocsis Máté fideszes vezetővel ellentétben szerintem egyáltalán nem tróger - kommentelőimre bízom.

Viszont két dolog bizonyos:

1. Dodity Gabriellát még soha nem kapták bolti lopáson.

2. Dodity Gabriellát még soha nem kapták azon, hogy emberek százezreinek legyilkolására kifejlesztett tömegpusztító fegyvereket gyártó cégnek, például a Lockheed Martinnak lobbizzon azért, hogy a magyar adófizetők közpénzét a kormány náluk költse el.

Két érv Dodity Gabriella mellett.

Többet én sem tudok, de higgyék el: e kettő már alapos indok arra, hogy jobban, sokkal jobban szeressük őt elődjénél.