Legyünk határozottak, de ne legyünk igazságtalanok és történelmietlenek.
A kereszténység egész történelmét, teológia történetét végigkísérik azok a nézetek, amelyeket Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnökhelyettes nemrégiben megosztott a nagyérdeművel.
Igen, sokáig voltak olyan álláspontok, melyek szerint állatok nem kerülhetnek a mennyországba, nem üdvözülhetnek, sőt lélek és érzések nélküli mechanikus-biológiai lények.
De még e nézet legnagyobb hatású képviselői, köztük Aquinói Tamás is azt mondja:
"az állatokkal szemben lehet ugyan vétkezni (mivel nem erkölcsi lények), de a velük szembeni kegyetlenség visszaforog az emberre, hiszen az állatokkal szembeni kegyetlenség hajlamossá tehet az emberekkel szembeni kegyetlenségre."
Mindenesetre a kereszténység egyik legnagyobb hatású szentje, Assisi Ferenc és egyik legszimpatikusabb női szentje, Gertrúd az állatokat "Isten kis teremtményeinek", "testvéreiknek", "védendőnek" és "oltalmazandóaknak" tekintették - máig ható példával szolgálva nem csak az állatvédőknek, de minden Istent félő jóérzésű embernek.
Nem biztos azonban, hogy egyáltalán érdemes Semjén Zsolt kijelentését egyháztörténeti, teológiai összefüggésben vizsgálni.
Semjén Zsolt ugyanis nem szent, nem teológus.
Ő csupán egy egyszerű takonygerincű szartartály. Egy rossz külsejű, nyomorult kripli - akit valószínűleg gyermekkorában a csúnyasága, a degenerált pofaformája, majd később talán undorító, elzsírosodott kólásüveg teste miatt csúfoltak. Ezért aztán felnőtt korára vadász lett, - hogy puskáját izzadásig szorongatva annak elsütése pillanatában elélvezhessen.
Mellesleg meg komoly pozícióban lévő jelentéktelen politikus - egy nemlétező párt elnöke, akit választásról választásra berezsiznek a magyar parlamentbe.
Semjént tehát teológusként, keresztényként, emberként nyilvánvalóan értelmezhetetlen.
Politikusként értelmezhető - bár tökéletesen értelmetlen.
Annyit azért érdemes megemlíteni, hogy Magyarország kormányának miniszterelnök-helyettese ma,
1. kiválogatta, kik juthatnak a mennyországba
2. vasárnapi családi szórakozásként megölhető lényeknek nevezte azokat az állatokat, amelyek ma Magyarországon több millió család tagjai, sokszázezer magányos ember egyedüli társai,
3. élőlények milliárdjaitól megtagadta a szenvedés jogát.
Ez a nyomorult féreg ezek után ráadásul még holnap is Magyarország kormányának miniszterelnök-helyettese lesz.
Néhány dolgot szeretnék leszögezni a történtekkel kapcsolatban.
1. Aki ezek után leáll, szóba áll, komolyan vehető emberi lénynek tekinti Semjént, az megtagadja az emberiség, az emberiesség, a kereszténység legalapvetőbb normáit.
2. Ha az említett kijelentés nem jelenti Semjén azonnali politikai halálát, akkor ez az ország vélhetően morálisan menthetetlen.
Végül, de nem utolsó sorban.
Bízom abban, hogy Semjénnek - ha már tudományos, teológiai, morális kérdésekbe bonyolódik - van azért némi hajlama és igénye az empirikus ismeretek beszerzéséhez. Ha ez így van, csak azt kívánhatjuk neki, hogy mihamarabb szerezzen tapasztalatokat arról, pontosan milyen kritériumok alapján zajlik a beléptetés mennyországba.