Sokáig azt hittem, Palik László egy egészen különleges, egyedi jelenség. Azt feltételeztem, hogy hozzá hasonló gátlástalan mutyista, közpénzeket szponzori támogatásként lenyúló, tehetségtelenségét nárcisztikusan mutogató álláshalmozó, a veszteséget államosító, a profitot privatizáló, a botrányait és a bizniszeit a politikushaverjaival elsimíttató alak azért nem terem minden sarkon.

Tévedtem. Mert ha minden sarkon azért nem is terem ilyen, Paliknak mára bizonyosan megvan a méltó utódja. Képzeljenek el egy embert, aki producere egy magántévének, de műsorának támogatói között vannak állami cégek. Emellett sportolókat menedzsel és fesztiválokat szervez szintén állami cégek támogatásával, szintén az állami cégek által szponzorált magántévén futó műsorában promótálva őket.

Tudják követni? Mert megyünk tovább: emellett magas állami állása van, és közpénzből igen magas fizetést kap, ráadásul szintén állami cégek szponzorálásával versenyez és ünnepelteti magát a világ egyik talán legvisszataszítóbb, legkörnyezetpusztítóbb, az embereket, állatokat, növényeket egyaránt semmibe vevő autóversenyen, a Dakaron. Továbbá ennek a versenynek az egyik regionális menedzsere is.

Emellett éttermeket működtet, politikusokkal bizniszel. Korábban jobbára MSZP-s bűnözőkkel, a Balatonringet, a magyar Moto GP-t és a Dakar budapesti rajtját erőltető közpénztolvajokkal. Később magával ragadta a jobboldali fülkeforradalom heve, és lényegében mára sikerült teljes egészében átvennie Palik örökségét: a versenyezgető, közpénzen rezsiző, eközben magánbizniszeit építgető és magát a médiával nárcisztikusan ünnepeltető vagány állami alfahím szerepét.

Gondolom, rájöttek: ő Szalay Balázs, aki jelenleg is - nyilván fizetett szabadságát töltve a Hungaroring Rt-nél - éppen a Dakarból és környékéről már évekkel ezelőtt (nagyon helyesen) picsán rúgott, de továbbra is Dakar nevű rendezvényen pusztítja Dél-Amerika flóráját, faunáját. Nem tudom, van-e még ország a világon, ahol a gazdasági válság közepén és az ökológiai katasztrófa küszöbén egy állami alkalmazott, állami cégek támogatásával részt vehet egy ilyen primitíven pazarló, vérlázítóan visszataszító, a harmadik világ szegényei és a fejlett világ kulturáltabb gazdagjai által egyaránt gyűlölt és megvetett versenyen. Szalay és Magyarországa ebben majdnem bizonyosan egyedülálló.