A szellemi sznobizmus évszázadokig ihletőleg hatott Európa szellemi életére, az anyagi sznobizmus pedig sokáig generálta az öreg kontinens gazdaságát. Mára a helyzet gyökeresen megváltozott: a szellemi sznobéria giccsbe és öncélúságba torkollott, a gazdasági pedig sznobéra pazarlásba és válságba sodorta a vén Európát.
Ez utóbbinak, a pazarló, ostoba és felületes márkafetisiszta gazdasági és fogyasztói attitűdnek ad most az autóiparban egy egészséges méretű pofont a Dacia.

Ráadásul a pofon Európának egyenesen Afrikából érkezik: ahogy azt annak idején elsőként megírtuk, a marokkói Tangerben megkezdődött a Renault csoporthoz tartozó Dacia várhatóan legsikeresebb modelljének, a Dokkernek a gyártása. (Amelynek személy és áruszállító változata is kapható.)

A pofon, amit a Dacia most kioszt az autóiparnak Európában, lényegében abban áll, hogy mindazokat a túlfetisizált, túlmiszticizált értékeket, amelyeket a régi, nagy, patináns márkák maguknak vindikáltak, most közkinccsé teszik.

Környezetbarát autógyártás? A tangeri Dacia-üzem szél- és napenergiát használ, tisztítja, újrahasznosítja a szennyvizet, és a világon elsőként közel kerültek a zéró emissziós autógyártáshoz. Nem Japánban, nem a Lexusnál: Marokkóban, Tangerben, a Daciánál.

Takarékos, alacsony emissziójú motor? A Dokker 1,5-ös DCI dízele és 1,2-es TCe benzinese (118 g/km, 140 g/km) olyan teljesítmény/kibocsátási értékeket produkálnak, amelyekkel szívesen büszkélkednének mondjuk az etalonnak számító Volkswagen Caddy gyártói.

Praktikum és innovatív helykihasználás? Nézzük a Dokker személyautó-változatának és konkurenseinek csomagtár adatait alapállapotban: Dokker: 800, Roomster: 509, Doblo: 790, Berlingo: 675, Caddy: 750

Eszem ágában sincsen ajnározni ezt a tetszetős formájú román-marokkói-francia kis járgányt, csak arra akartam rámutatni, hogy a Dokker megjelenésével végleg lehullt a lepel az elsősorban a Volkswagen által megtestesített - és meglehetősen kiüresített - prémium értékekről, amelyekből leginkább az marad meg, hogy mindezeket jól meg kell fizetni.

(Már pletykálnak is róla: állítólag szerződésben foglalt hétpecsétes titok, hogy a Dacia Dokker nem más, mint a Mercedes Citan.De lehet, hogy mindez fordítva igaz: a Dokkerből készült - néhány nem túl jelentős külső és belső esztétikai és felszereltségbeli módosítással - a Citan.)

A legendás, nagy, 125 éves csillogó-villogó Mercedes úgy döntött volna, hogy Daciából épít kishaszonjárművet?
Mi ez, ha nem az autóipari sznobizmus megdöntése forradalmi úton?