A Nissan elsőként alkotott olyan eszközt, amellyel egy elektromos autó tulajdonosa puffertárolóként tudja használni autóját napelemes (vagy szélkerekes) házában, mert az autó vissza is tudja adni az épületnek az akkujában tárolt áramot - mondta el Palkovics Péter blogunknak. A Nissan magyarországi PR- és marketingmenedzsere nagyvállalatok kommunikátoraitól szokatlan őszinteséggel beszél arról is: az igazi és teljes körű zéró emisszió csak abban az esetben valósul meg, ha megújuló energiával töltjük villanyautónkat. Ugyanakkor a nissanos szakember szerint a LEAF tulajdonosok automatikusan fontolóra fogják venni, hogy otthonukra napelemet telepítsenek, mert azzal válhat az üzemeltetés teljesen ingyenessé.

Palkovics Péter blogunknak adott exkluzív interjúját olvashatják alább.

A prémiumkategóriában utazó Tesla kivételével a Nissan Leaf az egyetlen műszakilag, üzleti modell tekintetében és marketingszempontból egyaránt egyértelműen sikeres villanyautó a világon. Mi a titka a Leaf projektnek - ha nem titok?

A LEAF három stratégiai pontnak köszönheti sikerét:

1) A NEC és a Nissan akkutechnológiája különösen magas fajlagos teljesítményt biztosít, miközben különösen tartós a speciális, lapformájú cellának köszönhetően. A lap alakú cellák nagy felületen tudják leadni a hőt, és a kis hőterhelés miatt lassabban öregszenek.

2) A LEAF eleve elektromos autónak lett tervezve, így minden porcikája az EV üzemmódot támogatja: alacsony a légellenállása, mélyen és középen van a súlypontja, nagy teret ad az utasoknak és csomagjaiknak, és különösen biztonságos (öt csillag).

3) A LEAF mindent felvonultat, hogy a vezetőt megnyugtassa a hatótáv miatti aggodalmában. Különböző módokon mutatja az eddigi átlagfogyasztást, az aktuális töltöttséget és a becsült hatótávot, hogy biztosak lehessünk abban, hogy elérjük úticélunkat.

A Ford egy német energiaszolgáltató partner közreműködésével tiszta, nap-, szél- és vízenergiával előállított áramot kínál a villanyautókhoz, a BMW bambuszból készült napelemes töltőt mutatott be, és a Hondának is komoly, úgynevezett park green napelemes-féltetős töltőrendszerei vannak. A Nissan hol tart a villanyautók és a megújuló energiaforrások összekapcsolásában?

A Nissan mindent elkövet, hogy gyárait és irodáit a leginkább környezetbarát módon üzemeltesse. Ennek csak két példája sunderlandi (UK) gyárunk, amely saját szélkerekeitől kapja az áramot és yokohamai központi irodánk, amelynek tetjét napelemek borítják és saját akkumulátoraiban tárolja a megtermelt energiatöbbletet. Ami a Leafet illeti, a Nissan elsőként alkotott olyan eszközt, amellyel egy elektromos autó tulajdonosa puffertárolóként tudja használni autóját napelemes (vagy szélkerekes) házában, mert az autó vissza is tudja adni az épületnek az akkujában tárolt áramot.

Magyarországon a köztéri gyorstöltőknél ingyenesen lehet áramot vételezni az elektromos autókhoz. Tény: első hallásra kedves, szimpatikus gesztus, de hosszabb távon biztos jó ötlet? Tudjuk jól, ahogy ingyenebéd, úgy ingyenáram sincsen: a megtermelt villamosenergiának költsége, környezetterhelése van, különösen akkor, ha nem megújuló forrásból származik. Nem lenne célszerűbb ezt mihamarabb tudatosítani itthon is az emberekben?

Úgy gondolom, hogy a Leaf-tulajdonosok automatikusan fontolóra fogják venni, hogy otthonukra napelemet telepítsenek, mert azzal teljesen ingyenessé válik számukra az autózáshoz használt energia. Fontos azt is tisztázni, hogy a piszkos árammal töltött elektromos autónak is kisebb a teljes környezetterhelése a hagyományos belsőégésű motoros autóknál, mert a benzin és gázolaj előállítása és szállítása is óriási széndioxid- kibocsátással jár, továbbá évente leengedünk 4-6 liter fáradtolajat motorjukból.

Az elektromos autógyártók előszeretettel, de kissé szertelenül alkalmazzák a zeró emisszió elnevezést. Tudjuk jól, ez sokszor csak végfelhasználói szempontból igaz, hiszen ahol a vételezett áramot megtermelik, ott bizony - egyelőre - nagyon is van emisszió. Olaszországi autóhírdetéseknél láttam egy igazán korrekt megoldást: az adott ország energiamixét figyelembe véve átszámolják a megtermelt villamosenergia széndoxid-kibocsátását, és ezt az adatot adják meg. Reklámértéknek ez sem rossz, hiszen így is 20-30 g/km es adatok jönnek ki, ami persze nem nulla, de azért szimpatikus adat.

A zéró emisszió az autó közlekedése során kibocsátott szén-dioxidra vonatkozik. Ezt adják meg a gyártók a hagyományos belsőégésű motoros autókra is, és nem adják hozzá a kőolajkitermelés, finomítás, szállítás során kibocsátott károsanyagokat. Az elektromos autók tulajdonosai nagy arányban telepítenek saját napelemeket vagy szélkereket, ami biztosítja a valódi zeró emissziós közlekedést. Aki pedig ezt nem teszi meg azonnal az autó megvásárlásakor, az bármikor megteheti ezt egy későbbi időpontban. A döntés az ő kezében van.

A Leaf hajtásláncának felhasználásával Spanyolországban megkezdődött az NV200 elektromos változatának gyártása. Az NV200 eleve egy legenda: globális taxi, rendkívül takarékos áruszállító. Bár az elektromos változat kiskereskedelmi értékesítése még csak most kezdődik, több világcég már NV200 electric flottákat használ a legyártott prototípusokból. Mik a tapasztalatok Japánban, Angliában, Spanyolországban vagy az Egyesült Államokban a villany NV-kkel?

Tesztflottáink rendkívül sok tapasztalatot felhalmoztak, melyeket felhasználtunk a végső e-NV200 fejlesztésében. A villanyüzem óriási gazdasági előnyöket tartogat a rövid távon, de sokat futó flották számára (városi szállítás). Ezeknek a partnereknek akár egy éven belül megtérülhet a villanyfurgon ártöbblete, mert sok rövid úttal napi 200-300 kilométert is megtehetnek. Ez egy napközbeni gyorstöltéssel és egy éjszakai teljes lassútöltéssel könnyedén megoldható. Saját napelemről töltve a flottát óriási összegek spórolhatók meg.

A palaolaj és az eddig tiltott/védett sarkköri/tengeri olajmezők feltárásának engedélyezésével újra megerősödött az a lobbi, amely kifejezetten és igen agresszíven küzd a villanyautók ellen. Néha teljesen alaptalan rémhírekkel, máskor jeleneleg még problematikus, de középtávon műszakilag abszolúte kezelhető problémákra hivatkozva temeti-gyalázza az elektromos autókat. Jól érzékelem? Jelenleg a villanyautózás szimbólumává vált Nissannak kell megvívnia azt a globális csatát, amelynek tétje, hogy ne forduljon elő, ami száz éve egyszer már megtörtént az autóiparban: ne lehetetlenítsék el másodszor is az ígéretes villanyautós fejlesztéseket?

Valóban óriási gazdasági erők mozognak ezen a területen. Amennyiben az autógyárak, a kormányok, az áramszolgáltatók és egyéb érdekelt felek összefognak, semmi sem fogja megállítani az elektromos mobilitás terjedését. A Nissan biztos abban, hogy a 100% elektromos hajtás a jelenlegi legjobb út a kibocsátás jelentős csökkentése felé. Hogy az energiát hogyan állítjuk elő és hogyan tároljuk ehhez, az sokat fog változni a közeljövőben.

Érdekességképpen megkérdeztük Kovács Farkas Tamást is, az elektromos hajtású Leafek jelenleg egyetlen magyarországi felhatalmazott kereskedőjének, a Gablini Kft-nek a Nissan márkavezetőjét, a hazai elektromos autó vásárlók Leaf-tapasztalatairól és motivációiról:

Egy ideje már Magyarországon is vásárolható Nissan villanyautó a Nissan Gablini budaörsi kereskedésében. Lehet már valamifajta szociológiai következtetést levonni arról, kik, milyen társadalmi csoportból, célból és miért vásárolnak villanyautót? És persze érdekelnének a visszajelzések is: végül a gyakorlatban hogyan, mire használják azt? 

A villanyautó választása rendkívül tudatos és megtervezett közlekedési magatartást igényel, hiszen az elektromos töltőállomások csak az utóbbi néhány hónapban kezdtek robbanásszerűen elterjedni. Az eladások többsége még mindig céges vásárlás, hiszen az elektromos autó üzemeltetése rendkívül hatékony és gazdaságos. De a villanyautózás előnyeit egyre inkább kezdik felfedezni a magánszemélyek is, hiszen ha belegondolunk, hogy a városi ember sem megy egy nap 100-150 km-nél nagyobb távolságot, amellyel a Nissan Leaf könnyedén megbirkózik. A Nissan Leafnek számos felhasználási módja van: futnak az utakon taxik, használják a városközpontban élők, akik csak néhány km-t használják a városban; van aki Pest megyében él és csak Budapestre, majd haza jár az elektromos autóval, mindezt költségmentesen, hiszen a nyilvános elektromos töltőállomások mindegyike ingyenes.

És mire számíthatunk Magyarországon? Van esély rávenni egy - akár magyar tulajdonú - vállalkozást arra, hogy állítsa át rövidtávú szállításait egy villany NV flottára - esetleg a napelemes és szélkerekes töltési lehetőség egyidejű kialakításával?

A vállalkozások mindegyike a várható profitot tartja szem előtt a működése során. A profitot nem csak az árbevétel növelésével lehet realizálni, hanem a működési költségek csökkentésével is. Az elektromos autózás sikere és szélesebb körben való elterjedése elsősorban infrastrukturális kérdés. Nem árt az sem, ha van mellette EU-s pályázat vagy éppen kormányzati támogatás, amelyek nagyban támogathatják a döntési mechanizmust egy-egy vásárlásnál.

Egy szállítmányozó cégnél vagy akár csak egy olyan vállalkozásnál, ahol nagyobb tehergépjárműpark van, ott rengeteg költséggel kell számolniuk (éves karbantartás, kopó-fogyó alkatrészek cseréje, gépjármű amortizációja stb.), amelyek hatalmas méreteket öltenek a könyvelésben. Egy elektromos autó fenntartása ennek töredéke és sokkal letisztultabbá teszi a közlekedést mindenféle értelemben. Ez egy nagyon hosszú út, amelynek az első lépéseit már sikeresen megtettük, de az elektromos autózás szélesebb körben való elterjedése (mint pl. a szállítmányozás) nem máról holnapra fog megvalósulni. Nagy dolognak tartom, hogy a Nissan Leaf és az elektromos autózás az elmúlt évben – amióta megjelent a magyar piacon – már ilyen népszerűségnek örvend és nem jövő időben, hanem a jelenben lehet erről beszélgetni. A következő években további forradalmi változásokat várunk és teszünk az elektromos autózás kapcsán.