Éppen ellenkezőleg: sosem volt még ilyen hatékony parlamenti képviselete az állatkínzó magyaroknak.
Kedves olvasóim, ha önök nem rendőrök, ügyészek, bírók vagy történészek, valószinűleg nem szívesen olvasnak hosszú és unalmas jegyzőkönyveket a Magyar Parlament egyik bizottsági üléséről. Most mégis erre kérném - nagy tisztelettel - önöket.
Igyekeztem minden felesleges, tárgyunkhoz nem tartozó részt törölni, hogy minél kevesebb jegyzőkönyvolvasással kínozva Önöket, de mégis hiteles, primér forrás bemutatásával bizonyíthassam: sajnos a Fidesz politikája legfeljebb akkor mutat rendpárti jegyeket, amikor a gyengék, a szegények megregulázásáról van szó. Abban a pillanatban azonban, amikor a gyengéket (mondjuk a kiszolgáltatott, megkínzott állatokat) az erősekkel (mondjuk degenerált állatkínzókkal) szemben kellene megvédeni, vagy legalábbis önmérsékletre szorítani, akkor törvénykezési politikájuk kifejezetten liberális jegyeket mutat.
De miről is van szó.
Még 2015 késő őszén Kiss László, az állatvédelm iránti elkötelezettségéről már korábban is tanúbizonyságot tevő országgyűlési képviselő benyújtott egy szakmailag abszolúte korrekt, visszafogott javaslatot a Büntető Törvénykönyv állatkínzást szankcionáló paragrafusainak szigorítására.
Kiss László érvelése lényegében megegyezik számos hazai és külföldi állatvédő szervezet véleményével és a kriminálpszichológia mára már szinte közhelyes alapvetésével, miszerint az állatkínzás nagyon gyakran előszobája - vagy ha úgy tetszik: előjátéka - a súlyosabb, ember- és életellenes bűncselekményeknek.
Ezért aztán, ha egy állatkínzót időben megfog és megállít a társadalom, gyakran emberéleteket menthet meg vele.
Kiss László javaslatának lényege, hogy a Btk. megfelelő passzusainál a jelenleg 0-3 évig terjedő szabadságvesztést emelné meg 1-5 évig. Ezzel válik lehetővé az, hogy valóban széles bírói mérlegelés alapján, de azok az állatkínzók, akiknek ott a helyük, börtönbe is menjenek. Újítás továbbá, hogy a minősített eseteknek 2-8 évig terjedő, tehát viszonylag kemény szabadságvesztést javasol a képviselő. És újítás az is, hogy amennyiben az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt követik el vagy pedig technikai eszközzel rögzítik és azt osztják meg, akkor szintén ez a szabadságvesztés lenne kiszabható.
Magyarán e javaslat elfogadása azt garantálná, hogy a legbrutálisabb, közveszélyes, közfelháborodást okozó állatkínzók egy rövid időre valóban börtönbe kerülnének - amely nagy valószinűséggel egy életre elrettentené őket, az állatkínzással megkezdett "bűnözői karrier" folytatásától.
Nem húzom a drága idejüket: sem a bűnözők elleni szigorról papoló Fidesz, sem pedig a bűnözés elleni zéró toleranciát vízináló Jobbik sem igyekezett lehetővé tenni legalább azt, hogy a magyar parlament plenáris ülése egyáltalán vitát nyithasson a javaslatról.
Lényegében össze is foglaltam az alábbi, bizottsági ülés jegyzőkönyvének tartalmát. Amiért mégis nagyon kérem, olvassák el, az nem más, mint az, hogy az érintett képviselők saját szavaiból érzékeljék azt az élet és halál kérdésében végtelenül mocskos cinizmust, amely a fideszes fiúkból lassan szottyadt vénembererkké érett konformisták minden megnyílvánulásából árad.
Jegyzőkönyv
az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának
2015. november 16-án, hétfőn, 11 óra 3 perckor
az Országház Nagy Imre-tanácstermében
(főemelet 61.)
megtartott üléséről
Tartalomjegyzék
Napirendi javaslat 3
Az ülés résztvevői 4
Az ülés megnyitása, a napirend elfogadása 5
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről 5
a) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló T/7406. számú törvényjavaslat 5
Határozathozatal a tárgysorozatba vételről 6
b) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/7409. számú törvényjavaslat 6
Dr. Répássy Róbert szóbeli kiegészítése 6
Hozzászólások 7
Dr. Répássy Róbert reflexiói 8
Határozathozatal a tárgysorozatba vételről 8
c) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló T/7408. számú törvényjavaslat 9
Vigh László szóbeli kiegészítése 9
Hozzászólás 9
Határozathozatal a tárgysorozatba vételről 9
d) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/6803. számú törvényjavaslat 9
Kiss László szóbeli kiegészítése 10
Hozzászólások 10
Kiss László reflexiói 11
Határozathozatal a tárgysorozatba vételről 12
Egyebek 12
Az ülés berekesztése 12
Napirendi javaslat
Döntés képviselői önálló indítvány tárgysorozatba vételéről
a) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7406. szám)
(Csizi Péter, Bánki Erik (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
b) A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7409. szám)
(Vantara Gyula (Fidesz) és képviselőtársai önálló indítványa)
c) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/7408. szám)
(Varga József, Budai Gyula, dr. Vas Imre, dr. Répássy Róbert, B. Nagy László, Csöbör Katalin, Pócs János (Fidesz) képviselők önálló indítványa)
d) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/6803. szám)
(Kiss László (MSZP) képviselő önálló indítványa)
Az ülés résztvevői
A bizottság részéről
Megjelent
Elnököl: Dr. Rubovszky György (KDNP), a bizottság elnöke, valamint
Dr. Vitányi István (Fidesz), a bizottság alelnöke
Budai Gyula (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Vas Imre (Fidesz), a bizottság alelnöke
Dr. Répássy Róbert (Fidesz)
Varga József (Fidesz)
Vigh László (Fidesz)
Teleki László (MSZP)
Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Helyettesítési megbízást adott
Demeter Zoltán (Fidesz) dr. Répássy Róbertnek (Fidesz)
A bizottság titkársága részéről
Kubovicsné dr. Borbély Anett, a bizottság főtanácsadója
Dr. Nagy Zoltán, a bizottság tanácsadója
Meghívottak
Hozzászóló
Kiss László (MSZP) országgyűlési képviselő
d) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosításáról szóló T/6803. számú törvényjavaslat
A következő napirendi pontunk a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása tárgyában előterjesztett T/6803. számú törvényjavaslat, amelyet Kiss László MSZP-s képviselő úr terjesztett elő, aki mint előterjesztő jelen van. Kérdezem, kívánja-e szóban kiegészíteni vagy indokolni. (Jelzésre:) Jelezte, hogy igen, úgyhogy megadom a szót, parancsoljon!
Kiss László szóbeli kiegészítése
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Bizottság! Azt hiszem, egy olyan javaslat van előttünk, amely alkalmas arra, hogy a pártok között is akár hidat képezzen, hiszen politikai pártcsaládtól függetlenül mindenki, gondolom, hogy elítéli az állatkínzást és az állatok sérelmére elkövetett cselekményeket.
Sajnos az a tapasztalat, hogy azok a szabályozások, amelyek jelen pillanatban a Btk.-ban szerepelnek, sokszor nem állják ki a gyakorlat próbáját, hiszen a jelenlegi bírói gyakorlat azt mutatja, hogy az állatkínzás eseteiben a lehető legritkábban szabnak ki, még az egyébként brutális vagy minősített esetekben is börtönbüntetést, illetve a visszatartó ereje csekély ezeknek a passzusoknak. Elég csak arra gondolni, hogy akár a napokban is Kaposváron több száz kutyát, illetve macskát mérgezett meg elképesztő brutalitással ismeretlen tettes, és gyakorlatilag bárki, aki a választókörzetében körülnéz, ilyen eseteket nap mint nap lát, ilyen esetekkel találkozik. Éppen ezért a javaslat röviden arról szól, hogy a Btk. megfelelő passzusainál a jelenleg 0-3 évig terjedő szabadságvesztést emelné meg 1-5 évig. Ezzel válik lehetővé az, hogy valóban széles bírói mérlegelés alapján, de azok az állatkínzók, akiknek ott a helyük, börtönbe is menjenek.
Újítás, hogy a minősített eseteknek 2-8 évig terjedő, tehát viszonylag kemény szabadságvesztést javasolunk. És újítás az is, hogy amennyiben az állatkínzást nagy nyilvánosság előtt követik el vagy pedig technikai eszközzel rögzítik és azt osztják meg, akkor szintén ez a szabadságvesztés lenne kiszabható.
Kérem a tisztelt bizottságot, hogy vitassa meg ezt a javaslatot, és tegye lehetővé, hogy a parlamentben is beszélgessünk erről. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Először Vas Imre alelnök úrnak, utána pedig Répássy Róbert képviselő úrnak adok szót.
Hozzászólások
DR. VAS IMRE (Fidesz), a bizottság alelnöke: Köszönöm szépen. Amit képviselőtársam mondott, azzal egyetértünk; az előterjesztésének az írott szövegével már kevésbé. Nyilván mindenki elítéli az állatkínzást, és mindenkit felháborít, szerintem erről nem is kell igazából vitát nyitnunk.
Amiről szerintem vitatkozni kell az előterjesztés kapcsán, és amiért nem javasoljuk tárgysorozatba venni, az az, hogy a különböző bűncselekményeknek megvan a megfelelő súlya, és ahhoz kell a büntetés mértékét hozzáigazítani. Az ön előterjesztése szerint az állatkínzás alapesetében a 2 évig terjedő szabadságvesztést 1-5 évig terjedő szabadságvesztésre kívánja felemelni, ami gyakorlatilag a büntetéseknél két emelést jelent, sőt igazából hármat, mert a 2 évig terjedő szabadságvesztésnél eggyel súlyosabb, mint amit a Btk. alkalmaz, a 3 évig terjedő, utána az 5 évig terjedő, és utána van az 1-5 évig terjedő, de ahol 1 év alá már nem lehet menni, csak a Btk.-ban külön írt feltételek szerint.
Szerintem a javaslat megbontja a bűncselekmények tárgyi súlya közötti koherenciát, amelyet a Btk.-ban a ’12. évi C. törvénnyel elfogadtunk. Ráadásul a minősített esetnél például 2-8 évig terjedő szabadságvesztést indítványoz az eddigi 3 év helyett, holott vagyon elleni bűncselekményeknél 2-8 évig terjedően bünteti a Btk., mondjuk, a 490 millió forintos sikkasztást, például, tehát csak hogy érzékeltessem. Nyilván egy állat kínzása meg a vagyoni jogok nem mérhetők össze, de azért mégis a tárgyi súlyát mérlegelni kell, amikor a büntető törvénykönyvnek a büntetési szankciórendszerébe belenyúlunk. Hozzáteszem, ezt egyébként a jogi egyetemen a büntetőjog-tanulmányok során tanítják is.
Úgyhogy ezért nem javasoljuk tárgysorozatba venni. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Répássy Róbert képviselő úrnak adok szót.
DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz): Elnök úr, lényegében csatlakozom képviselőtársamhoz, mert Vas Imre jól összefoglalta az érveinket. De annyira szeretném felhívni a figyelmét az előterjesztő képviselő úrnak, hogy az új büntető törvénykönyv már megemelte a büntetési tételt, tehát tulajdonképpen a 2012. évi C. törvény emelte föl a minimumát is a büntetési tételnek, tehát a 2012. évi C. törvény hatálybalépése óta már szabnak ki végrehajtandó szabadságvesztést. Volt is ilyen a hírekben, hogy végrehajtandó szabadságvesztéseket szabnak ki.
Tehát én azt javaslom, hogy meg kell várni, hogy az új Btk. alkalmazása milyen tanulságok levonását engedi majd számunkra, hiszen még elég friss az új Btk.; 2013. július 1-jén lépett hatályba. Úgyhogy szerintem még várni kell ahhoz, hogy lássuk ezeket a tapasztalatokat. Hangsúlyozom, hogy volt már végrehajtandó szabadságvesztés, Bács-Kiskun megyében, más megyében is előfordultak, ahol még nem is ennyire elvetemült és brutálisan elkövetett állatkínzásért szabtak ki a bíróságok végrehajtandó szabadságvesztést. Tehát én úgy gondolom, egyetértve azzal, hogy más esetben… Gondoljon csak abba bele, hogy nemrégiben az embercsempészésért még volt úgy, hogy felfüggesztettet szabtak ki, miközben az embercsempészetnek a társadalmi veszélyességét azért az elmúlt hónapokban láttuk, hogy az milyen súlyos.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem, a bizottság részéről kíván-e még valaki hozzászólni. Teleki képviselő úrnak megadom a szót.
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Bizottság! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, az Országgyűlésnek tárgyalnia kellene, és ott lehetne különböző módosításokat beadni. Mert lehet itt különböző dolgokat felhozni, hogy milyen törvény hogyan szankcionál, viszont én azt látom és azt érzékelem, hogy ha életről beszélünk, akkor teljesen más dologról van szó, mert egy állatnak az élete számunkra ugyanolyan fontos, mint egy ember élete. Ezt most túlzás nélkül kell hogy mondjam, mert nem lehet itt egy életet csak úgy elvenni. (Közbeszólások.) Nem, egy életet nem lehet itt úgy figyelembe venni, ahogy a Btk. akár egy betörést, akár egy vagyon elleni bűncselekményt. Fontosnak tartanám, hogy itt egy élet kioltásáról van szó, abban az esetben is, ha mondjuk, egy állatkínzásról van szó.
Ezért tehát kérném, hogy súlyának megfelelően tárgyaljuk ezt a kérdést.
ELNÖK: Köszönöm szépen. A bizottság részéről további hozzászólás nincs. Megkérdezem Kiss László képviselő urat mint előterjesztőt, kíván-e reagálni. Igen, megadom a szót, parancsoljon!
Kiss László reflexiói
KISS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm. Igazából köszönöm Teleki képviselőtársamnak a támogatását.
Azt senki nem állította, hogy ilyen cselekményekért nem szabtak ki letöltendő börtönbüntetéseket, mintegy az összes ilyen eset egy százalékában valóban ezt tették. Az ilyen feljelentéseknek körülbelül a 10 százaléka jut el egyébként bírói szakaszba, tehát én annyira nem lennék büszke arra, amit akár az új Btk. is ebben ír.
Megjegyzem, abban biztos, hogy egyetértek mindenkivel, hogy az új Btk. ebből a szempontból jobb, mint a korábbi, azonban azzal nem értek egyet, hogy ezek a büntetési tételek, amelyeket magam javaslok, aránytalanok lennének. Én úgy gondolom, hogy ha valaki ezeket az eseteket megnézi, olyan brutális bűncselekményeket lát, ami minden jóérzésű embert meghökkent, és ami minden jóérzésű embernél, mondjuk úgy, hogy világossá teszi, hogy ezeknek az elkövetőknek börtönben van a helye.
Szeretném jelezni, hogy azok az emberek, akik az állatkínzások brutális módjait követik el, azok leggyakrabban csak azért nem emberekkel követik el ugyanezt, mert azt még szigorúbban rendeli büntetni a törvény, de minden tanulmány kimutatja az állatkínzás és az egyéb bűncselekmények közötti kapcsolatot. Éppen ezért nem értek egyet Vas Imre képviselőtársammal abban, hogy ezek a büntetési tételek túlzottak lennének, de még egyszer mondom, arra hajlandó lennék, teljesen természetesen, s ha a bizottság erre megadja a lehetőséget - bár nincsenek ilyen illúzióim -, hogy a parlament ülésén módosító indítványokkal, mondjuk úgy, javítsák olyanra ezt a törvényjavaslatot, amely önöknek jobban megfelel. Köszönöm.
Határozathozatal a tárgysorozatba vételről
ELNÖK: Köszönöm szépen. Határozathozatal következik. Kérdezem a bizottságot, ki támogatja a T/6803. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételét. Aki támogatja, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Ez 2 igen. Ki nem támogatja? (Szavazás.) Megállapítom, hogy 8 nem szavazat mellett a bizottság nem vette tárgysorozatba az indítványt.
Köszönöm szépen képviselő úrnak a közreműködést.
