Ismét sikerült asztalbontásra érkeznünk valahová... A napokban fogadott el a magyar parlament egy határozatot a bioüzemanyagok térhódításáról, amivel nagyjából egy időben látott napvilágot egy uniós tanulmány, amely kifejti: "a hagyományos üzemanyagok használatánál is jobban gyorsíthatja a káros éghajlatváltozást a bioüzemanyagok nagyarányú előállítása."
Eszerint a következő évtizedben 81-167 százalékkal nagyobb mértékű széndioxid-kibocsátást okozhat a bioüzemanyagok részarányának tervezett mértékű növelése, a fosszilis anyagok jelenlegi mértékű használatához képest. A jelentés azt is kifejti: a káros hatást elsősorban az okozza, hogy a bioüzemanyagok előállításához szükséges növények (elsősorban gabona) termesztéséhez új termőterületeket kell bevonni, ez pedig a klímaváltozás lassításában kiemelten fontos szerepet játszó erdőségek csökkentésével jár. Az európai országok jelentős része ráadásul import útján kívánja beszerezni a környezetbarátnak tartott üzemanyagot, ami közvetve trópusi erdőterületeket fenyeget.
Épeszű embernek persze eddig sem kellett uniós tanulmány ahhoz, hogy belássa: ha azokat a földterületeket, amelyeken jelenleg élelmiszer-alapanyagokat termesztenek, vagy ahol az oxigént biztosító erdők fekszenek, mostantól elautózzuk, abból sok jó nem származik. Csak hát a már nevében is hazug "bioüzemanyag" lobbija eddig jól hangzó frázisokkal sokakat megtévesztett. Emlékszem, szegény Fodor Gábor még környezetvédelmi miniszterként - és egyúttal a Saab lelkes lobbistájaként - előszeretettel pózolt Saab típusú gépkocsija mellett, bioüzemanyagot tankolva, és a világ megmentéséről lelkesen értekezve.
És ez akkoriban szinte trendi dolognak számított. Senki bele sem gondolt, mit is jelent ez esetben a bio, sokan inkább csak örültek: végre nyugodt lelkiismerettel autózhatnak, amennyit csak akarnak. Mára a helyzet megváltozott, világos kell, hogy legyen mindenkinek: a bioüzemanyag gyártása (vagy inkább: termesztése) gyors és világos pusztuláshoz vezet. Még akkor is, ha mostanában szegény Talmácsi Gáborral reklámozzák...
A bioetanol körülbelül olyan ötlet, mint a vízautó, amelynek egyetlen szépséghibája lenne (ha működne), hogy néhány év alatt elautóznánk vele a világ édesvízkészleteit... Fontos lenne tehét elfelejteni minden, a bioetanolhoz hasonló álmegoldást, és legalább a hitet megőrizni abban, hogy ami a belsőégésű motorizáció pusztító korszaka után következik, az valóban kicsit jobb, korrektebb és tisztább megoldása lesz az egyéni közlekedésnek.