A Honda történetében - talán kevesen emlékeznek - a Jazz márkanév sikerei nem négy, hanem két keréken kezdődtek. Az egyik legszebb, motorizációs és elektronikai túlzások nélküli, mégis fejedelmi kényelmet és kitűnő menetteljesítményeket nyújtó nagyrobogójukat hívták így.
De valószínűleg az sem mindenki előtt ismert, hogy a jelenlegi Jazz, a Honda kínálatának talán legszimpatikusabb négykerekűje vélhetően az egyetlen olyan autó, amelynek egyszerre három generációja van jelen a világpiacon: benzinmotoros, hibrid és tisztán elektromos verzió, ugyanazzal az éppen nemrégiben megújult karosszériával és belső térrel, ami egy kicsivel még praktikusabbá és elegánsabbá tette ezt a régóta sikeres minőségi mini egyterűt.
Talán meglepően hangzik, de a három verzió közül ma még feltétlenül a benzines, annak is az 1,2-es, tehát kisebb változata a legmegnyerőbb. A tisztán elektromos változathoz - amely Magyarországon nem kapható - ugye alapvetően hiányzik az infrastruktúra és a megújuló forrásból származó áram. A most bemutatkozott hibrid változat viszont - súly- és ártöbblete miatt - inkább csak azoknak ajánlott, akik kifejezetten az imidzsre mennek. Például el tudom képzelni, hogy a környezetvédelmet fontosnak tartó cégek tartsanak egy kisebb Jazz hibrid flottát, amellyel takarékosan és a zöld elkötelezettséget jelezve tudnak közlekedni, promótálni, de akár kisebb árucikkeket szállítani is.
Aki viszont egyszerűen csak egy igazán egyedi formájú, mondhatni trendi, fantasztikus leleményességgel variálható, elegáns autót akar, válassza bátran a hagyományos benzinest, abból is a kisebb 1,2-est. Elnézve az összeszerelés minőségét, egy ilyen autó - persze kíméletes használat mellett - 4-4,5 literes fogyasztással bőségesen kitart a benzinkorszak végéig. Utána pedig jöhet a tisztán elektromos verzió...
