Babakocsi..

ha úgy hívod h smart kategória, mindenki tudja, igaz kevesebb látogatód lesz :-P

Bájosan lemaradt a havi 45 euró akkubérleti költség, amivel már majdnem ott vagy üzemeltetési költségben, mint egy kisautónál.

mindig ekmondom, az irány jó, de még drága!

"Különösen a nagyvárosokban, ahol - lássuk be - az egyégadta világon semmi szükség a Twizyknél sokkal nagyobb autókra"

Mindaddig semmi szükség, míg el nem veszted a lábaidat egy ütközésben. Igaz, utána tényleg nem kell nagyobb autó.

@Cook kapitány:

De azért reméljük a Twizy-nél az ár és az akkumlátor bérlet kötlségébe bele fog férni egy gyorstöltő. Ami például a tízmillió felett kínált C-Zero-hoz és I-Onhoz
Magyarországon nincsen, sőt nagyjából azt sem tudták
itthon róla, hogy mi az....
Itt tart az elektromos autózás.

@nagyfeszültség: Van hozzá, csak a Micu 1.8 millióért adja a franciáknak, így nem nagyon reklámozzák. Ráadásul ha sokat használod a gyorstöltőt, akkor még a gyár szerint sem éri meg az akksi a 3 évet. Egyébként a Renault utáni következő jármű piacra kerülése még legalább 2 év. Talán nem árt majd megvárni az első ütközési teszteket sem.

@chipanddale74:

Magyarán: van gyorstöltő, de még sincs -
vagy inkább jobb, ha nem is lenne-:)
Töréstesztek még nem voltak villanyautón?

@ap:

A Twizy jóval a Smart alatti kategória.
Rövidebb,
keskenyebb stb. Meg aztán a Smart - egyelőre- nem lett egy világsiker. Néhány nagyvárosban nagyon népszerű (Párizs, Róma stb) de azért nem egy világszerte kedvelt és népszerű modell.
De ami késik, nem múlik, talán majd most, az
elektromos változat....

@_serenic_: ha mindenki ilyenekkel szaladgálna a városban és nem 2,5t-s terepjárókkal, akkor nem vesztené el senki a lábát egy ütközéskor. ilyen egyszerű...

@1kutya:

Pontosan! Nem lenne mitől félni...
Ráadásul egy normális nagyváros belvárosa csillapított zóna. Ha pedig nem lehet száguldozni, gyakolratilag nullára csökken a balesetveszély.

Mi történik az akkumlátorokkal, ha elhasználódtak? Veszélyes hulladéknak számítanak, nem? Én eddig nemigen olvastam arról, hogy lehet-e őket valahogy újrahasznosítani vagy ártalmatlanítani - tud valaki valami irodalmat erről? (Fel vagyunk arra készülve, hogy milliós nagyságrendben "tüntessük el" őket?)

"Különösen a nagyvárosokban, ahol - lássuk be - az egyégadta világon semmi szükség a Twizyknél sokkal nagyobb autókra"
Ja, persze...
Még a tescos bevásárlószatyor sem fér bele, nemhogy egy gyerek, vagy neadjisten egy babakocsi...
Ez az átmeneti kategória maximum a robogónak lehet reális alternatívája, de nem az autónak.

@Gerolsteiner:
Sokkal nagyobbra tényleg nincs szükség, egy picit nagyobb lehetne, de ez akár kihajtogatható is lehet (mint a vászontető csak hátul egy doboz forma) pont a babakocsi-bevásárlószatyor kombónak.

Jó az irány, akkor lehet versenyképes, ha egyesíti az autó és egy robogó kedvező tulajdonságait, például zárt és fűthető is, na meg pesze olcsó és belefér a tescos bevásárlószatyor és a gyerek, és nem is gagyi, mint egy mopedautó. A feltételek már megvannak, csak az autóiparban is kellene egy steve jobs, aki mindezt megvalósítja egy járműben.
Autókra meg semmi szükség a városban. Teljesen abszurd, hogy a bevásárlószatyorral is max. 100kg-os átlagember még 1-2 tonna vasat is cipel magával. Idővel a most még ellenkezők is le fognak szokni róla.

@j'en ai fair any stone:

A próféta szóljon belőled-:)

Ez jó: "Különösen a nagyvárosokban, ahol - lássuk be - az egyégadta világon semmi szükség a Twizyknél sokkal nagyobb autókra."

Hány főből áll egy átlagos család?
Ha a tulajdonos munkába menet el szeretné vinni a gyerekeket az iskolába, akkor mit csinál?

Amennyi pakolásra használható tér van ebben a babakocsiban, nem sokkal rosszabb a tömegközlekedés. És máris megspóroltam az 1,8 milliós vételárat.

skyzo:"Mi történik az akkumlátorokkal, ha elhasználódtak? Veszélyes hulladéknak számítanak, nem?"

Az akkumlator draga, meg akkor is boven meg fogja erni ujrafeldolgozni, amikor mar viszonylag olcso lesz. Nem ketseges, hogy ki lesz dolgozva, az ujrahasznositas menete. Mint ahogy a roncs autot sem lehet az ut szelen hagyni, akkumlatort sem lehet csak ugy eldobni valahol. Torvenyek nelkul, pusztan az akkumlator ara fogja azt garantalni, hogy elhasznalodas utan a tulajdonos leadja megfelelo helyen ujrafeldogozasra.

@1kutya: "ha mindenki ilyenekkel szaladgálna a városban és nem 2,5t-s terepjárókkal, akkor nem vesztené el senki a lábát egy ütközéskor. i"

Torvennyel kene gatolni, a feleslegesen nagytomegu jarmuvek hasznalatat. A jelenlegi alapotokra tekintettel, mondjuk max 800 kg lenne a felso hatar, folotte nem kapna forgalmi engedelyt a jarmu. Es lassan mondjuk 10 ev alatt 300-400 kg-ra csokkenteni ezt a hatart. Veget kell vetni annak, hogy 80 kg hasznos teher mozgatasahoz 3 tonna femet vonszolnak magukkal az emberek.

Ne túlozz! A legtöbben 1200-1500 kg tömegű autókkal furikáznak. És ha megnézed, nem nagyon látsz gyűrődési zónát. Ha csak egy fával/kerítés betontalapzatával ütközöl vele, akkor is ropognak a csontok.

Az meg, hogy drága az akkumulátor, nem feltétlen jelenti azt, hogy érdemes újrahasznosítani. A mobiltelefonok is drágák, mégsem szedjük ki a leselejtezettekből a galliumot, aranyat....
(Bár a nikkel-metálhidrid aksikból már lehet, hogy érdemes kiszedni a ritkaföldfémet.)

@Pink Floyd:
Megerto lennek az autosokkal, es adnek nekik egy honap haladekot az autoik atalakitasara. Egy 1200 kg-os autoban egy csomo folosleges dolog van amit ha kiszednek belole, akkor elerheto a 800 kg. Kiszedik a legkondit a hifit, a felesleges uleseket, ha szukseges lenne, biztos talalekonyak lenenek az emberek. Meg a festek lecsiszolasaval is lehetne nyerni 1-2 kilot.

Mas okbol draga egy telefon, mint egy akumlator. Egy 100 ezres telefon 3 ev mulva 5 ezret sem er, keves benne az ertekes nyersanyag ezert alig eri meg foglalkozni vele. Addig egy felmillios akkucsomag 20 ev mulva felig tonkremenve, is biztos er majd legalabb 100 ezret mert elsosorban a benne levo anyagok miatt draga.

Kicsit eltértél a tárgytól! Nem arról kérdeztelek, hogy szerinted mennyi "fölösleges" kacat van egy 1200 kg tömegű autóban, hanem arról írtam, hogy nem szép dolog túlozni. Az autók elsöprő többsége fele-harmad olyan nehéz, mint amit írtál.

Biztos vagy benne, hogy a légkondi fölösleges? Szerintem biztonságosabb a vezetés, ha kellemes a környezet, és nincs gatyarohasztó hőség. Rádió fölösleges? Lehet. Én sem hallgatom sohasem, DE szerinted a rádió jelentősen növeli a kocsi tömeget??? Ülések, mint fölösleges teher? Te hajlandó lennél naponta ki-be szerelni őket? Ha másoktól ezt elvárod, akkor mutass példát!

Akkumulátorok helyzete
Biztos vagy te abban, hogy a lítiumos akkumulátorok az alapanyag miatt drága? A lítium gyakori elem a Földkéregben, kilója 25dollár. A kobalt, vas, mangán, nikkel grafit szintén gyakori elemek. A nikkel ára 2007-ben a privátbankár.hu szerint 45 amerikai dollár/kg volt. A kobalt ára durván ennek a kétszerese a metalprice.com alapján. A mangán nagyon olcsó.
Kell még valami elektrolit. Most a polimeres lítium-aksik a felkapottak, különösen az elektromos autóknál. A polimer pedig újabban polietilén-glikol, (kicsit idétlenül mondva: polimerizált fagyálló :-)). Na az sem drága anyag.

A lítiumionos aksik kilója 10000-50000 forint között van. Ezt te is könnyen ellenőrizheted. Keresd meg, hogy mennyibe kerülnek a villanyautók akkumulátorai. Mérettől függően 1-2-3 millió forintba. Tömegük 100-400 kg. Vagy egy laptopaksi 20-25 ezer forintba kerül, tömege 300-400g.
Szóval láthatod, hogy nem a felhasznált fémek miatt drága az aksi. Sokkal inkább a k+f költségek miatt.
Nem nagy költség beszerezni néhány kiló kobalt-oxidot. De azt olyan formába hozni, hogy minél nagyobb legyen a fajlagos felület, az már igazi high-tech. Kellően megtisztítani a felhasznált anyagokat is nagyon drága. Elérni, hogy a kobalt-oxid katód szerkezete olyan legyen, hogy a lítium könnyen tudjon ki-be lépni a katódból, az már keményebb dió. Elérni, hogy az anód ne csak egyszerű grafit legyen, hanem szén nanocső, az sem olcsó mulatság. Elérni, hogy az elektródokon kicsi legyen a töltésátlépéshez szükséges aktiválási energia, és így a túlfeszültség, az sem lehet könnyű. Nem hobbiból dolgoznak ezeken a fejlesztők, hanem mert szeretnének licenszdíjból részesülni.

Szóval láthatod, hogy nagyon is hasonlítanak egymásra a mobiltelefonok és az aksik. Mindkettő a a feldolgozás és k+f miatt drága. Szó sincs arról, hogy nagy üzlet lesz újrahasznosítani a lítiumos akkumulátorokat. Majd az állam, EU támogatni fogja. Ha jól emlékszem 2020-ra a lítium-ionos aksik 50%-ának újrahasznosítását írja elő az EU.

@Pink Floyd:
A harom tonnas auto az tenyleg tulzas, de ha peldaul az USA-t is nezuk, akkor mar nem annyira, mert ott az autok atlag sulya tenyleg 2 tonna. A sulycsokentest meg csak szivatasbol irtam, tisztaban vagyok vele, az autosok hamarabb kovetnenek el magukon szepukut, minthogy akar csak megkarcoljak, nem hogy lecsiszoljak a festeket az autojukrol. :)

Az akumlator feldogozasrol az a velemenyem, hogy az ujrafeldogozast, es annak gazdasagosagat nagyon nehez altalanosagban megitelni. Ehhez reszletekbe menoen ismerni kene a konkret gyartastechnologiat, es az ujrafeldogozas menetet. Ezt nem igen lehet megsaccolni se pro, se kontra. Foleg, hogy azt sem lehet megmondani, hogy 10-20 ev mulva milyen tipusu akkumlatorok lesznek, mert egyaltalan nem biztos, hogy litium alapu lesz.
Az akumlator nyersanyaganak ara, es gyakorisaga, meg szerintem azert nem lenyeges, mert az erteket pont a feldolgozas adja majd. Vasbol is van rengeteg a foldbe, megis megeri a hulladek vasat ujrahasznositani, mert rengeteg energiat kell befektetni mire a vasercbol vas illetve acel lesz.
Es majd a feldolgozott nyersanyag lesz ertekes, mert azt talan csak szet kell szedni, nem pedig draga komplikalt eljarasokkal kialakitani.
Szerintem lesznek majd technologiak, amivel a tonkrement akumlatorokat ujra hasznalhatova lehet alakitani. Es ez az eljaras olcsobb lesz, mint a nyersanyagokbol uj akumlatort gyartani. Mondjuk az ujonan fel millios akut 300 ezerert felujitjak, es akkor maris 200 ezret er elhasznalodva.

1 Leírni valami baromságot és később majd kijelenteni, hogy csak viccből/szivatásból(?) írtad, szerintem szánalmas. Inkább írd le azt, amit komolyan is gondolsz, ha már vitatkozni akarsz.
Ami pedig az új súlycsökkentési ötletedet illeti (lecsiszolni pár kiló festéket a kocsi oldaláról), szintén baromság. Csak a korróziót gyorsítod fel. Szerencsére a legtöbb autósnak több esze van.

2 Olvasd el a TE HOZZÁSZÓLÁSODAT, amit 2011.08.31. 14:57:32 -kor írtál!
Te jelentetted ki, hogy a tönkrement aksik legalább 100 ezer forintot fognak érni! És ezt a véleményt arra alapoztad, hogy szerinted az akkumulátorok elsősorban a benne levő anyagok miatt drágák.

Most pedig -miután leírtam, hogy az akkumulátorok nem a felhasznált anyagok, hanem a gyártási eljárás és K+F miatt drágák (tehát a kiselejtezettek szart sem érnek) - okoskodsz, hogy a gyártási és újrahasznosítási technológia ismerete nélkül nem lehet megbecsülni az újrahasznosítás gazdaságosságát...
Kivéve az utolsó néhány mondatodat, ahol ismét fittyet hánysz az előző eszmefuttatásodnak, és azt írod, hogy

IDÉZEM: "Es ez az eljaras olcsobb lesz, mint a nyersanyagokbol uj akumlatort gyartani. Mondjuk az ujonan fel millios akut 300 ezerert felujitjak, es akkor maris 200 ezret er elhasznalodva. ."

Kicsit sok a páli fordulat a te utolsó két hozzászólásodban, nem??? Akkor, most döntsd el, hogy SZERINTED mennyire lesz gazdaságos az újrahasznosítás? Szerinted mennyit fog érni egy ma még 1 millió forintot érő akkumulátor-csomag, miután tönkremegy. Illetve kíváncsi vagyok, hogy te mit értesz újrahasznosítás alatt? Úgy képzeled el, hogy kiszedjük belőle ami kell, és más terméket csinálunk belőle, vagy felújítják és ismét aksiként használják.

Továbbá nagyon érdekelne, hogyan képzeled el az akkumulátorok felújítását. Kicserélni az elektródokat? Vagy helyreállítani az anód és katód szerkezetét, hogy a lítium ismét be tudjon lépni (inkább becsapódni) az elektródba.

A másik zavaró dolog, az aksik várható élettartama. Te azt írtad, hogy: "egy felmillios akkucsomag 20 ev mulva felig tonkremenve..."
A probléma a következő:
1 Az az akkumulátor-csomag, ami a Twizy-ben van nem felmillióba kerül. Valószínűleg bőven átlépi az ára az 1 millió forintot. A komolyabb elektromos autókba (Tesla Modell S) ennél sokkal drágábbak az aksik
2 Nem láttam én olyan lítiumos akkumulátort a piacon, amelyik 1000-2000 ciklusnál többet visel el 20%-os töltésveszteség nélkül. Ráadásul a kapacitás az öregedéssel is csökken.
Nagyon utópisztikus elképzelés az, hogy 20 év használat után dobják ki az akkumulátort, gondolj csak a laptop-aksikra.

@Pink Floyd: "1 Leírni valami baromságot és később majd kijelenteni, hogy csak viccből/szivatásból(?)"

Bocs de eszembe sem jutott, hogy az autok utolagos szetbontasat, es a festek lecsiszolasat valaki komolyan veheti, meg akkor sem, ha egyebbkent szivatasbol, tenyleg megcsinalnam az autosokkal, ha modomba allna. :))

"okoskodsz, hogy a gyártási és újrahasznosítási technológia ismerete nélkül nem lehet megbecsülni az újrahasznosítás gazdaságosságát..."
"Kicsit sok a páli fordulat a te utolsó két hozzászólásodban, nem??? Akkor, most döntsd el, hogy SZERINTED mennyire lesz gazdaságos az újrahasznosítás? Szerinted mennyit fog érni egy ma még 1 millió forintot érő akkumulátor-csomag, miután tönkremegy. "

Nemileg valtoztatam a velemenyemen, hogy megtalaljam a megoldast arra, hogy miert is hasznosithatjak majd biztosan ujra a regi akumlatorokat. Lehet, hogy pusztan a nyersanyag ehhez keves, de feldogozva mar eleg lehet, mint ahogy vasas peldaban emlitetem Es valoban nem tudom a reszletekbe menoen meghatarozni, meg egy jelenleginek sem, nem hogy egy jovobeni akumlator technologia gyartasi es ujrafedolgozasi eljarasait, es koltsegeit. De abban biztos vagyok, kovetve es ismerve a tudomany fejlodeset, hogy amikor eloall a problema, hogy mit kezdjunk a sok ezer tonna elhasznalt akumlatorral, addigra lesz ra megoldas. Kizart, hogy ne tudnank kitalalni valamilyen eljarast, akar ugy, hogy szetszedjuk, akar ugy, hogy regeneraljuk az akumlatorokat, vagy barhogy mashogyan. Szamtalan esetet lehetne mondani, a tudomanyban, hogy hogyan valt, a tul draga, vagy lehetetlennek tuno megoldas, par ev mulva filleres hetkoznapi dologa. (cd lemez, lcd-k, nagysavszelesegu internet ) Itt vagyunk az alkalmazott nanotechnologia kuszoben. A nanotechnologia fogja meghatarozni az elkovetkezo 40-50 ev tudomanyos es technologia fejlodeset a gyogyaszatol a szamitastechnikan at, az urhajozasig, mindent. Jonnek majd a nanotechnologias akumlatorok, vagy epp, egy meg elmeletileg sem letezo nanotechnologias eljarassal fogjak fillerekert felujitani az elhasznalt akumlatorokat.

"Az az akkumulátor-csomag, ami a Twizy-ben van nem felmillióba kerül. Valószínűleg bőven átlépi az ára az 1 millió forintot. A komolyabb elektromos autókba (Tesla Modell S) ennél sokkal drágábbak az aksik"

Az altalam irt arakon folosleges lovagolni, csak azert irtam egy konkret osszeget, hogy erzekeltesem az aranyokat, es mert ugy gondolom hogy a fel millios nagysagredu az az ar, ami mar nem akadalyozza az elektromos autok elterjedeset, es hetkoznapiva, valnak mint egy mobiltelefon.

"Nagyon utópisztikus elképzelés az, hogy 20 év használat után dobják ki az akkumulátort, gondolj csak a laptop-aksikra."

A litium ittrium vasfoszfat( LiFeYPO4 ) akumlatorokat akar 10 ezer-szer is fel lehet tolteni, es nem dragabbak, mint a regebbi ittrium nelkuliek. Ha minden nap feltoltik, akkor is, tobb mint 25 evig birja. Persze akkor mar 50 % a kapacitas csokkenes, ezert is irtam csak 20 evet.
gwl-power.tumblr.com/

Tömegcsökkenés:
Hőbörögtél, hogy túl nehezek az autók, és hogy le kéne a tömegüket csökkenteni 800 kg-ra (csupa felesleges holmi kidobásával, különben nem kap forgalmit)! Világmegváltó ötletedet továbbra is várom. Jó lenne, ha kisebb lenne az autók tömege, de ez jelenleg vagy a biztonság rovására megy, vagy nem tudják/akarják megfizetni a fogyasztók

Akkumulátorok:
Éppen én írtam, hogy az EU 2020-ra az évente kidobott lítiumos akkumulátorok 50%-át tervezi újrahasznosítani. Nem állítottam, hogy nem lehet újrahasznosítani őket.

Nekem azzal van problémám, hogy a 0 elektrokémiai tudásod dacára kijelented, hogy egy (újkorában fél millió forintot érő) akkumulátor még hulladékként is 100 ezer forintot (újkori árának 20%-át !) fog érni a benne lévő anyagok miatt.

Lehet süketelni a technológia fejlődésén, hogy "régen lehetetlennek tűnt sok ma már filléres technológia...", de nagyon sok olyat lehet találni, ami régen is lehetetlennek tűnt, és ma is még az. T
Te úgy próbálsz jósolgatni, hogy közben nem ismered ezt a technológiát, és az akadályokat sem. Közel sem biztos, hogy a lítiumos akkumulátorok, vagy az elektromos autók lesznek a jövő megoldásai.

Szóba hoztad a nanotechnológiát. Nem hinném, hogy túl sokat tudnál róla, én is csak a szén nanocsöveket "ismerem" egy nagyon kicsit. Már ha pár publikáció elolvasása, és néhány előadás végigülése után ki lehet ezt mondani.
És erősen KÉTLEM, hogy tudnál valami publikációról linket adni arról, hogy a nanotechnológia hogyan fog segíteni a leselejtezett akkumulátorok ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁBAN.

Ami pedig a nanotechnológiát felhasználó akkumulátorokat illeti, ezek már működnek. ÉPP ÉN írtam az egyikről az augusztus 31-i (esti) hozzászólásomban (szén nanocsöves). Csakhogy az a baj, hogy ezek épp neked mondanak ellen! A nanotechnológián alapuló eszközök anyagköltsége messze eltörpül a gyártási technológia és a kutatás költsége mögött.
Épp arról szól a nanotechnológia, hogy csökkentsük le a nyersanyag igényt! Így a leselejtezett akkumulátorokban sem lesz túl sok értékes fém.

Ami a LiYFePO4 akkumulátorokat illeti:
1 Sajnos megvannak a hátrányai is. Például kevesebb energiát tud fajlagosan tárolni, mint a kobalt-oxidos. Ez pedig a villanyautóknál komoly probléma, hiszen csökken a hatótáv.
2 Az, hogy 1-2 ezer ciklus helyett 10 ezret bír ki nem jelenti azt, hogy kibír 20 évet. Nem csak a használat során megy tönkre az akkumulátor, hanem folyamatosan öregszik.

Egyébként olyan nincs, hogy akumlátor, sem olyan, hogy akkumlátor. Nem szoktam a helyesíráson lovagolni (nekem is szar), de azért jól tükrözi a szakértelmedet, hogy még le sem tudod írni helyesen...

Akkumulátornak kell írni. (Van helyesírást ellenőrző bővítmény a firefox-hoz)

"Jó lenne, ha kisebb lenne az autók tömege, de ez jelenleg vagy a biztonság rovására megy, vagy nem tudják/akarják megfizetni a fogyasztók"

Az ar az kerdeses, de a modern muanyagokkal, kompozit anyagokkal mar most is, gond nelkul felere harmadara lehetne csokkenteni a sulyt. Ezenkivul, a femhabok tunnek meg igeretesnek. Azonos sziladrsag mellett ott is harmad, negyed annyi a suly. Es persze a mindenfele jovobeni nanotechnologias szerkezetek.

"Lehet süketelni a technológia fejlődésén,
Te úgy próbálsz jósolgatni, hogy közben nem ismered ezt a technológiát, és az akadályokat sem. Közel sem biztos, hogy a lítiumos akkumulátorok, vagy az elektromos autók lesznek a jövő megoldásai."

Azert josolok, mert latom, hogy hogyan, milyen sebeseggel fejlodik a tudomany. Es az eddigi tapasztalatom alapjan, az akumlator kerdes egyaltalan nem tunik megoldhatatlan feladatnak. Akar akumlatorok tomegerol, mereterol, vagy az ujrafeldogozhatosagrol van szo. Nem nagyobb feladat, mint peldaul a 70-es evek taska meretu, minimalis funkcionalitasu, csillagaszti aru mobil telefonjatol eljutni, a mai filleres, akar gomb meretu telefonokig. Vagy a 10 evvel ezelotti nagyon draga, rossz kepminosegu LCD-ktol eljutni, a huszad annyiba kerulo, szazszor jobb minosegu monitorokig. Az ezekhez hasonlo eredmenyek alapjan merem megbecsulni, hova fejlodnek majd az akkumlator technologiak. Ha elegendo penzt es idot fektetnek a kutatasba, akkor meglesz az eredmeny.

"És erősen KÉTLEM, hogy tudnál valami publikációról linket adni arról, hogy a nanotechnológia hogyan fog segíteni a leselejtezett akkumulátorok ÚJRAHASZNOSÍTÁSÁBAN."

Nem allitom, hogy az olcso ujrafeldolgozast pont a nanotechnologia fogja megoldani. De latva azt, hogy mar most is milyen sok helyen megjelenik, eleg sanszos, hogy ezt is a nanotechnologia fogja megoldani.
Kedvenc peldam a nanotechnologias napelemek. Amik valoszinuleg 10 ev mulva, ezrednyi koltseggel fogjak helyetesiteni a jelenlegi nagyon draga szilicium alapuakat. Egycsapasra megoldva a napenergia felhasznalasanak problemajat.
Visszaterve az ujrahasznositas problemajara, eltudok kepzelni olyan megoldast, hogy mar a tervezes pillanataban elsodleges szempont lesz az akumlator konnyu, gyors, gazdasagos ujrafeldogozhatosaga. Minden mas szempont (kapacitas, meret, tomeg, ar), csak ez utan kovetkezne. Igy kuszobolve ki, a kesobbi ujrafeldogozas minden problemajat.

Hosszutavon pedig, az ujrahasznositas, ugy lesz megoldva, hogy az akkumlatorok egyszeruen, tonkre sem mennek. Mar eleve ugy tervezik oket, hogy a normal mukodes kozben regeneraljak magukat, es emberi mercevel orokeletuek lesznek.
A problema megoldva. :)

@ap: @the cat: Szerintem ez simán mopedautó kategória. Csak most 400 ccm-es dízel helyett elektromomos motorral.

@dukeekud:

Tömeg csökkentése:
Műanyagokkal/kompozitokkal gond nélkül felére-harmadára lehetne csökkenteni az autók tömegét?!

Remélem számításba vetted, hogy a karosszéria tömege csak egy része az autó tömegének.

És mit értesz azon, hogy gond nélkül? A magasabb ár és az ütközéseknél kevesebb energiát elnyelő karosszéria nem gond?

A fogyasztók előnyben részesítik a kisebb fogyasztású autókat. Akkor szerinted miért nem csökkentik le a gyártók önként az autóik tömegét felére-harmadára, ha szerinted ez olyan egyszerű?

Nanotechnológia és akkumulátorok újrahasznosítása:
Az, hogy sok helyen hasznát veszik a nanotechnológiának, nem jelenti azt, hogy az aksik újrahasznosítását is ez a technológia fogja tuti biznisszé tenni. Egyszerűen csak találtál egy ma divatos szót, amit nem is nagyon értesz, és úgy gondolod, hogy mindenre ez a megoldás. Ennyi erővel azt is mondhatnád, hogy a földrengéseket is nanotechnológiával megakadályozni, mert hisz az úgyis mindenre jó! (Holott triviális hogy földrengést birkavesével lehet megelőzni)
És az, hogy a mobiltelefonok és lcd képernyők mennyit fejlődtek, nem jelenti azt, hogy az összes területen ilyen látványos lesz a fejlődés. Például az első publikáció az ionhajtóművekről 1911-ben jelent meg Konstantyin Ciolkovszkijtól. Néhány évre rá tőle függetlenül egy erdélyi szász fizikus Hermann Julius Oberth is felvetette a lehetőséget. Az első ionhajtóművel rendelkező űrszonda 2003-ban indult el a Hold felé. 90 év telt el az elmélet és az alkalmazás között! Nem mindenhol olyan látványos a fejlődés.

De hogy konkrét legyek: A nanotechnológia 1-100 nanométeres méretű szilárd anyagok létrehozásának és alkalmazásának tudománya. Szerinted ez miben segíthet az akkumulátorok újrahasznosításában?
Ha valaki ki szeretné szedni az értékesebb anyagokat az akkumulátor elektródjából, akkor azt vagy feloldania, vagy megolvasztania kell. Ez után pedig a legolcsóbb módszer az elektrolízis.
Linkelhetnél egy olyan publikációt, ha találsz! Nagy összegben fogadnék, hogy nem fogsz!

Kedvenc példádról, a nanotechnológiás napelemekről:
Ennyire bízol a bulvárban, vagy csak költői túlzás volt részedről a 3 nagyságrendes árcsökkenés?

Regenerálódó akkumulátorok esete:
Gyanítom, hogy az indium-arzén-gallium eutektikus elegyet tartalmazó akkumulátorra gondolsz. Az a baj, hogy az csak egy problémát old meg (félig-meddig), miközben nagyon sok más dolog miatt öregszenek meg az aksik. Ez az ötlet csak arra jó, hogy a megrepedt grafit anód repedéseit kitöltse (mint egy fogtömés), és így újra képes legyen az anód vezetni az áramot. Sajnos közben a katód szerkezete is öregszik, és egyre kevesebb lítiumot (vagy nátriumot/káliumot) tud felvenni. Ráadásul kémiai mellékreakciók miatt is öregszik az akkumulátor.