2012, úgy tűnik, a hibridautók - viszonylag rövid - korszakának hanyatlásaként fog bevonulni az autótörténelembe. A dologban ráadásul az a paradoxon, hogy a hibridekkel a legkevésbé sem az lesz a baj, amit korábban sejtettek - és abszolút nem azok fogják környezetvédelmi szempontból felülmúlni őket, akikre számítottunk.
De ne szaladjunk ennyire előre. A benzines hibrid rendszerű személyautó nem feltétlenül lett volna rossz találmány. Persze, lehetőséget adott az ökológiai képmutatásra, amikor óriási terepjárókba és limuzinokba raktak a V8 mellé egy kis villanymotort, mondván: na ez aztán most kurvára öko.
Nem, nem ezekre a vadhajtásokra gondolok. Sokkal inkább a Toyota Prius által szimbolizált praktikus, kényelmes családi autókra, amelyek esetében nem volt rossz ötlet egy kisebb benzinmotort elektromos hajtással kombinálni. Sokan eleve eltemették, mondván: gyorsan tönkremegy majd az akkumulátor, nő a meghibásodások száma és esélye. Lehet, hogy csak a Toyota zseniális megbízhatóságának köszönhető, de mindez nem jött be: a Priusok megbízhatóak, tartósak és szinte elvétve hallani bármifajta akkumulátorproblémáról.
A gond nem ezzel volt: sokkal inkább a drága, bonyolult szerkezettel, a drága, bonyolult előállíthatósággal és a sokféle - köztük számos, súlyosan környezetterhelő módon kitermelhető nyersanyagból előállított - alkatrész kontinensek közötti utaztatásával, ami már üzembehelyezésük előtt súlyosan környezetpusztítóvá tette a környezetet védeni szándékozó benzin-elektromos autókat.
(A dízelhibrideket talán most hagyjuk: a teherautógyártásban lehetnek perspektívái, de személyautóban teljes csőd: lásd Peugeot 3008.)
A másik probléma a hibridekkel az volt - pontosabban lett -, hogy valójában nem volt elég alacsony a fogyasztásuk és a károsanyag-kibocsátásuk. Idén például piacra kerül jónéhány olyan benzinüzemű autó, amely fogyasztásával, kibocsátásával súlyosan megszégyeníti a piac összes hibridjét. A Ford Focus/Fiesta/B-Max az ezres Ecoboost motorral, a Fiat Panda, a Punto, az 500 és az 500L a kilencszázas twin-airrel és végül, de a legkevésbé sem utolsósorban a kompresszoros, háromhengeres Micra mint ökoautó bizonyosan súlyos csapást fog mérni a hibridpiacra.
Természetesen, aki nárcisztikusan akarja mutogatni állítólagos környezetvédelmi elkötelezettségét, az továbbra is valami feltűnő hibridet vesz majd. Viszont aki inkább a számokra figyel, be fogja látni: takarékosabb, környezetbarátabb meegoldást jelentenek ezek a kicsi, korszerű szívó (Panda), turbós (Ford) és kompresszoros (Micra) benzinmotorral szerelt autók a legzöldebb hibridnél is. (Nem beszélve a már említett előállítás alatti környezetszennyezésről és nyersanyagszükségletről, amely - ha bevezetnék a teljes életciklus alatti kibocsátás kategóriáját - a hibridek azonnali bukását eredményezné.)
Micra, Focus, B-Max, Fiesta, Panda, 500 - és ez még csak a kezdet. Úgy tűnik, a sokak által gyűlölt - általam sem szívlelt - benzinmotorok még mindig képesek fogyasztásban, kibocsátásban versenybe szállni az alternatív megoldásokkal. Igaz, mindenki másképp kommunikál erről: a Nissan mérnökei már évekkel ezelőtt konkrétan kimondták: iszonyatos faszság a Peugeot által erőltetett dízelhibrid, és - ki nem mondva bár - sejttették, hogy egyáltalán nem hisznek a hibridek jövőjében.
Ugyanez a helyzet a Fiatnál: az ő meggyőződésük, hogy egyelőre a benzinmotorból kell kihozni a maximumot, aztán, valamikor sokára, át kell ugrani egyenesen a villanyhajtásra. A Ford nem ilyen kategorikus, ők sok-sok vasat tartanak a tűzben. Bátran belevágtak az ezres benzinmotor (Ecoboost) elterjesztésébe, készen állnak az elektromos autóikkal, és közben jönnek a hibridjeik. Igaz, ahogy hallani, a hangsúly ezen belül a plug-in, vagyis a konnektorról tölthető változatokon lesz. Talán nem véletlenül: azoknál ugyanis elérhetőek azok a paraméterek (3 liter körüli fogyasztás, 60-70 g/km körüli széndioxid-kibocsátás), amely - legalább takarékosságban - alternatívája lehet a legjobb és legtakarékosabb benzinmotoroknak is. Viszont annyi bizonyos: a legkörnyezetkímélőbb megoldás továbbra is az, ha - lehetőség szerint - autó helyett minél gyakrabban a lábunkat, a biciklit vagy a tömegközlekedést használjuk.
