Praktikus, trendi, öko. E három tulajdonság sajnos az Európában kapható autók nagyobb részére nem jellemző. Kisebb részére legfeljebb a három közül egy, néhányra legfeljebb kettő. A Honda Jazz azon kevés autók egyike, amelyik mindhárom fontos tulajdonság birtokosa egyszerre: praktikus, hiszen utasterének variálhatósága, bővíthetősége és kényelme legendás és különleges. Trendi, a szó pozitív értelmében, hiszen első generációjának megjelenése óta kialakult egy igényes közönsége, amely éppen különcséggel párosuló használhatóságát, divatosságával egyidejű tartósságát díjazza. És öko, mert károsanyag-kibocsátása bőségesen a tolerálható mértékű alatt van - különösen a kényelmesen elszállítható utasok számának és a biztonságosan elhelyezhető csomagok mennyiségének tükrében.
(Ráadásul azon kevés típusok egyike, amelyekben a fokozatmentes automata váltó sem növeli a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást.)
Viszont éppen a Jazz - legökobbnak szánt - hibrid változata volt az, amely nem nagyon szerzett újabb rajongókat a típusnak. Talán éppen azért, mert 1,2-es és 1,4-es benzinese egyaránt takarékos, míg a villanymotorral kiegészített változat nem tudott annyival többet - pontosabban kevesebbet - fogyasztani, mint amit a hibrid ár- és súlytöbblete indokolt volna.
Vélhetően e tapasztalatok tükrében döntött úgy a Honda, hogy Ázsiában Fit néven futó világsláger kisautójának még idén megjelenő harmadik generációjába egy a jelenleginél sokkal radikálisabb hibrid rendszert szerel, amely igazán karakteresen képes kimutatni a közös benzin-villany hajtás előnyeit. Amely előnyök egyébként most is abszolút léteznek, hiszen ha megkérdez az ember egy Insight, CRZ vagy Civic hibridtulajdonost, valószínűleg igazi szuperlatívuszokban fog beszélni az autójának tartósságáról, csendességéről, kényelméről, szükség esetén dinamizmusáról és korrekt fogyasztásáról. De rekordalacsony fogyasztási adatokról nem nagyon hallunk - nem úgy, mint a Civic új 1,6-os dízele esetében.
De visszatérve az új Jazz hibridre, a hírek szerint egy új négyhengeres, Atkinson-ciklusú 1,5 literes benzinmotorhoz illesztik a nyomatékos villanymotort, mellyel együttesen 135 lóerő leadására képes a Fit/Jazz. Az elektromos motor egy lítium-ion akkumulátorból kapja az energiát, és egy szintén új fejlesztésű hétsebességes, duplakuplungos automata váltón keresztül jut el a teljesítmény az első kerekekhez. A hibrid rendszer három vezetési módot kínál: tud tisztán elektromos EV móddal, kombinált hibrid hajtással, vagy hagyományos benzinesként is működni.
Vagyis az új Jazzel a Honda is belép az úgynevezett fullhibrid gyártók sorába, aminek legnagyobb jelentősége abban áll, hogy városi araszolásnál az önállóan is működő villanyhajtás a legkritikusabb helyen és időben képes mellőzni a kipufogógázt. Másrészt az adatokból kiderül, hogy az új Jazz esetében kifejezetten dinamikus, kényelmes és kitűnő formájú, semmifajta menetdinamikai kompromisszumot nem jelentő autóval tudták - szabvány szerint - 2,7 literig lefaragni az átlagos száz kilométerenkénti benzinfogyasztást.
Nyilván most sokan felhördülnek, mondván: na ez az érték biztos kajak hazugság, vagy éppen steril körülmények között mért éteri átlag. De tapasztalataim szerint ökológiailag korrekt vezetés mellett nagyon sok autónál hozhatók a gyári átlagadatok. Csak ahhoz az autó praktikus, trendi és öko tulajdonsághármasa közül legalább az utolső tulajdonsággal nekünk sofőröknek is rendelkeznünk kell.
