Azt hittem - eddig képtelenségnek tartott - időutazáson veszek részt, amikor az egyik számomra igen kedves
Komárom-Székesfehérvár vasútvonal Facebook-oldalon Fónagy János államtitkár levelét olvastam, aki az oldal szerkesztőjének igen szakszerű, indulatoktól mentes azon felvetésére reagál, hogy tudnillik miért jár napi kettő, azaz kettő darab vonatpár a Komárom-Székesfehérvár vasútvonalon. (Amely vasútvonal nem csupán a magyarországi vasúthálózat egyik legelső darabja, fontos észak-déli regionális vasúti folyosó, de ezen felül kiválóan alkalmas lenne az egyik végén Komárom déli és Székesfehérvár északi agglomerációjának kötött pályás tömegközlekedésének megoldására és nem utolsósorban a vonal közepén elhelyezkedő Kisbér-Fehérvár és Komárom irányú tömegközlekedésének lebonyolítására.)

A levelet egyébként nyugodtan írhatta volna Gyurcsány vagy Bajnai közlekedési államtitkára is, hiszen kísértetiesen ugyanazokat a szűklátókörű, szemétláda kliséket szajkózza, amelyek alapján Bajnaiék végül bezáratták ezt a vonalat (is).

A levélből világosan kiderül: az Orbán-kormány közlekedéspolitikája a háta közepére nem kívánja ezt és az ehhez hasonló vasútvonalakat, és minden jól hangzó érvet fel is használnak e vonalak lejáratására, használhatatlanságának és hasznavehetetlenségének bizonyítására.

Ehhez egyébként minden joguk megvan - vagyis csak lenne. Ha a Fidesznek nem lett volna egyik legfontosabb választási kampánytémája a szárvonalak megmentése, fejlesztése, mondván: a hazaáruló MSZP-s Bajnai-kormány, a szocialista polgármesterek a jelenlegi leromlott és lerontott szárnyvonali hálózat utasszámlálási adatai alapján tették tönkre és zárták a magyar szárnyvonalhálózat jelentős részét.

Ön szerint, kedves olvasóm, ha a világon bárhol, bárkinek elmondanánk, hogy van egy olyan magyar vasútvonal, amely két fontos nagyváros között közlekedik (Komárom, Székesfehérvár), útba ejt két jelentős kisvárost (Kisbér, Mór), számos kisebb települést, és ez a vonat naponta kétszer közlekedik, ezért aztán elég kevesen használják, mit szólnának mindehhez?

Nem szeretnék sem ideológiai, sem politikai, sem pedig szentimentális húrokat pengetni ezeknek a naponta két-három alkalommal közlekedtetett, szakmailag meggyalázott vasúti vonalaknak az ügyében, ezért inkább csak néhány tényszerű, logikai következtetés levonására szorítkoznék. Ha hazaáruló az, aki bezárta a szárnyvonalakat, akkor hazaáruló az is, aki mesterségesen és tudatosan lehetetlen menetrenddel elsorvasztja azokat. Ha hazudik az, aki nem tartja be a választási ígéretét, akkor Fónagy János, Völner Pál és a többi, a szárnyvonalak fejlesztését és rendbetételét ígérő és be nem tartó fideszes politikus is ezt teszi.

Apropó Völner Pál. Ő konkrétan azt is ígérte, hogy büntetőjogi felelősségre vonják mindazokat a vasúti vezetőket, akik annakidején a Komárom-Székesfehérvár szárnyvonal bezárását követően Kisbérnél fel akarták szedetni a biztosítóberendezéseket, és ezzel lényegében végérvényesen ellehetetleníteni a vonal esetleges újraindítását. Nos, ezek az emberek, ma, három és fél évvel a kormányváltás után is a MÁV vezetői - éppen Völner felügyelete alatt

Egy szó mint száz: a Fidesz sajnos aljas, ravasz módon átverte mindazokat, akik elhitték: Bajnaiék pusztítása után ők komolyan gondolják a szárnyvonalak érdemi újraindítását.

Napi két pár szerelvény, nem újraindítás. Ez így nem vasút. Csak szellemvasút. Talán éppen Gyurcsányék, Bajnaiék rossz szelleme, amely háborítatlanul tovább él a Fidesz gátlástalan és erkölcstelen hazudozóiban.