A magát korábban Horn Gyulával, Vágó Istvánnal, Batiz Andrással és más, azóta lejárt szavatosságú figurákkal reklámozó - éppen most önállósult - Saab autógyár magyar képviselete nemrégiben olyasmire ragadtatta magát, amelyre az ember még ebben a normatíve notórius hazudozásra, megtévesztésre, elhallgatásra épülő és építő autómarketinges mezőnyben is felkapja a fejét. Mint köztudott, piacra dobták új 95-ös modelljüket, amely a nemzetközi szaksajtó döntő többségének súlyosan lesújtó véleményei szerint úgy szar, ahogy van. De nem ez a baj, ez a Saabon kívül más márkák új modelljeivel is gyakran előfordul... A döbbenet az, hogy miközben köztudott: ezt az autót még gyakorlatilag teljes egészében a cég korábbi tulajdonosa, a GM - vagy fogalmazzunk egyszerűbben: az Opel - fejlesztette, gyakorlatilag nincs másról szó, mint egy kicsit átdizájnolt, átmatricázott Opel Insigniáról, elég érdekes dolgokat mesélnek róla.
Egyébként már önmagában az a tény, hogy egy Opelt Saabnak neveznek, kimeríti a fogyasztók megtévesztése erkölcsi - és talán jogi? - kategóriáját. De amikor azzal jönnek, hogy ez az autó az önállósult Saab első teljesen új és saját fejlesztése, "ami egy új korszak kezdetét jelzi – magasabb szintre emelhetjük a márka exkluzivitását, prémium mivoltát", akkor tényleg felvetődik a kérdés: hol van ilyenkor Kathy Attila, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság erős embere?
Hiszen azért ne felejtsük el: alsó hangon is tízmillió forint feletti összegért akarják az emberekre sózni ezeket az autókat. Az újra svéd gyártó magyar weboldalán még azt tartják fontosnak megemlíteni, hogy "mostantól a Saab autói még inkább saabosak lesznek. Ügyfeleink tehát felkészülhetnek egy minden képzeletet felülmúló vezetési élményre. Az új korszak nyitányának első kézzel fogható bizonyítéka már meg is érkezett – az új Saab 9-5 Sedan formájában."
Ilyen átverésre azért kevesen vetemednek: még a Peugeot-Citroen - amely autóit és elektromos hajtásait egyre nagyobb arányban a Mitsubishivel, benzinmotorjait pedig a BMW-vel fejleszteti -, nos, még ők is úgy szoktak fogalmazni, hogy az új fejlesztés "közös" munka eredménye.
Persze, értem én, büdössé vált a Saabnak az Opel, és szabadulni szeretne a "népautós" hagyománytól, amely egy ilyen valóban nagymúltú prémiumgyártó esetében érthető törekvés is. Csakhogy egyelőre - szégyenszemre - minőségre még magával az Opellel se nagyon veszi fel a versenyt a Saab. (Nyilván azt például nem szívesen reklámoznák, hogy a magyar kormányzati flottában még meglévő tizenegynéhány korábbi SAAB 95-ös javítását maga az importőr szakszervize sem vállalta be, ugyanis 200 ezer kilométer után gyakorlatilag folyamatosan üzemképtelenek.)
Még az előző évszázadban, szóval valamikor a 1990-es évek közepén volt a SAAB-nak egy nagyon szellemes reklámja, amely így szólt: "Volt idő, amikor a vikingek tartották rettegésben a germánokat. Ez az idő most visszatért." Évekig ez volt az egyik kedvenc reklámom. Kár, hogy ez sem volt igaz, hiszen legfeljebb úgy parafrazeálhatnánk, hogy volt idő, amikor megbízhatatlan autók tartották rettegésben a vásárlókat és ezt az időt most - többek között - a Saab visszahozta.
Miért érdekes mindez a noemisszión? Elsősorban azért, mert rávilágít arra, hogy körülbelül hány százalékát lehet elhinni annak, amit egy autógyár állt a termékéről - és sajnos valószínűleg pont ugyanez a helyzet mindarról, amit a kibocsátásról, újrahasznosításról, zöld gyártósorokról, megújuló energiafelhasználásról és környezetkímélő újautó-szállításról próbálnak elhitetni velünk.