Szívemből szóló jövőképet vázolt felt Siim Kallas, az EU közlekedési biztosa: belsőégésű motorral szerelt autóktól mentes városok, a jelenleginél sokkal nagyobb arányú vasúti személy- és teherszállítási részarány. Ahogy fogalmazott: az élhető, kevésbé környezetszennyező közlekedés kulcsát a klasszikus személyautók használatának jelentős korlátozásában látja.
Ami alatt - ha jól sejtem - tisztán elektromos hajtású járműveket ért. Külön öröm, hogy Kallast nem lehet csak úgy lehülyekörnyezetvédőzni: ez a szimpatikus, tallinni születésű politikus komoly államigazgatási tapasztalatokkal is rendelkező pénzügyi, közgazdasági, költségvetési, sőt katonapolitikai szakértő, akinek eddigi pályafutása annyit azért bizonyosan megkövetel, hogy senki ne nevezhesse dilettáns sötétzöld álmodozónak.
Üröm az örömben, hogy Kallas egy lényeges szempontot kifelejtett jól hangzó jövőképéből: azt tudnillik, hogy mi lesz az a villamosenergia-forrás, amely ezeket a nulla emissziójú, tisztán elektromos autókat hajtja. (Csak remélhetjük, hogy nem a fukusimaihoz hasonló, "igen biztonságos" atomerőművek, melyeket - igazán ordenáré módon, kegyeletsértő cinizmussal, Csernobil és Bányász Rezső hagyományait hűen ápolva, Aszódi Attila és Rónaky József atomszakértők még mind a mai napig védenek; szerintük most sem történt olyan egetverően nagy baj, csak hát a lakosság tudatlan, buta, ezért dől be a sugárszennyezésről szóló rémhíreknek.)
Bízom benne, hogy amikor Siim Kallas közlekedési biztos a klasszikus személyautók használatának jeletős korlátozásáról beszél, akkor arra gondol, hogy végre - újra - fel kellene fedezni a nagyvárosok közlekedésében az egy-két ember számára bőségesen elegendő kisebb fogyasztású járműveket. Remélem, a városi személyautók "posztklasszikus" korszakát a közlekedési biztos is úgy képzeli, hogy végre nem a presztízs, hanem praktikus és környezetvédelmi, energiatakarékossági szempontok dominálnak majd a jövő új paradigmái szerint készülő autókban.
Ezekkel ugyanis bőségesen meg lehetne takarítani annyi energiát - így villanyáramot is -, hogy azt már nagyobb arányban meg lehessen termelni megújuló forrásokból. Talán lassan az autógyárak is felismerik: az új elektromos korszak nem egyszerűen arról szól, hogy a dugattyúk helyett a forgórésztekercsek veszik át a hatalmat, hanem arról is, hogy új szempontok és, ha szabad ilyen patetikusan fogalmazni: új erkölcsiség jelenik meg az autóiparban.
Ha így lesz, nem a szmog és az atomfelhő között kell majd választanunk, hanem a biciklink, a tömegközlekedés vagy a kis villanyautónk használata között. Sajnos ez utóbbiból nem nagyon van még választék, de talán közel már az áttörés: a Renault az idei év végétől 7000 euró alatti áron hoz forgalomba egy igazán bájos kis kétszemélyes városi villanyautócskát, a Twizyt. Amely akár egy aranyos kis üzenete is lehetne annak, hogy a szebb jövő talán elkezdődött.