Kezdek aggódni Szíjjártó Péter "keleti nyitás" néven elhíresült gazdaságpolitikája miatt. Minél többet ismételgeti ezt az általánosságában is elég vészjósló kifejezést, egyre inkább az az érzésem, hogy a balkanizálódás egyfajta szinonimáját érti/értik alatta.

Ha az ember Budapestről közúton el akar jutni az egyik legfontosabb - és egyébként a Fidesz számára külön is jelentős - nagyvárosba, Szolnokra, könnyen azt hiheti, hogy egy NDK western és egy Kostunica-film keverékének díszletei között utazik. Kosz, por, rettenetes állapontban lévő utak, életveszélyesen, karavánokban száguldozó vagy éppen az út szélén portyázó hordák. Az utak mellett szerencsétlen, elütött állatok tetemei, szemét, kosz és pusztulat.

De természetesen nem a Budapest-Szolnok reláció kalandjainak részleteivel akarom terhelni a kedves olvasót, aki, könnyen lehet, rögtön rávágna példaképpen ennél sokkal durvább, lepusztultabb útszakaszt. Mindösszesen arra akartam e példával utalni, hogy a közlekedéspolitikában kicsit tényleg túl jól sikerült ez az átértelmezett keleti nyitás.

Egy lépés Európa felé, kettő a Kelet-Balkán irányába. Valami ilyesmi a ritmus.

Annak idején bevezették a hétvégi kamionstopot, most meg hétről hétre, sunyibbnál sunyibb, ócskábbnál ócskább magyarázatokkal megrövidítik vagy éppen el is törlik. Meleg vagy hideg időjárás, narancs vagy citrom riasztás, egyre megy. A lényeg, hogy valami megmagyaráztatatlan érdektől vezérelve, valami láthatatlan erő nyomására az utóbbi években tökéletesen szétzilálták a kamionstopot. Amelynek fontos értelme, hogy a hétvégén (péntek délutántól vasárnap estig) nagyobb számban közlekedő civilek biztonságát, az út menti településeken élők hétvégi nyugalmát, a tisztább, zajmentesebb hétvégi környezetet biztosítsák - és egyébként nem utolsó sorban a nyomorult kamionsofőröknek egyfajta kötelező pihenési időintervallumot is kikényszerítsenek a fuvarozócégektől, speditőröktől.

Másik példa. Nemrégiben bevezették a kilométerarányos útdíjat, ami fontos, korrekt, gazdasági, környezetvédelmi szempontból is előre és Európába mutató, bátor lépés volt. Csak éppen nem gondoskodtak arról, hogy vasszigorral tiltsák ki a nehézgépjárműveket a nem útdíjköteles alsóbbrendű utakról.

Komolyan kérdezem: normális, épeszű emberek irányítják ma Magyarországon a közlekedéspolitikát? Járt már államtitkár olyan településen, - van belőlük legalább ezer - ahol a házaktól néhány méterre, naponta akár ezer nehézgépjármű is eldübörög?

Inkább meg is válaszolom a költőinek szánt kérdést: nem járt. Bizonyosan nem, ugyanis aki látott már kamionoktól sújtott kis falut keskeny úttal, az nem helyes közlekedéspolitikából, de alapvető emberi jóérzés miatt sem tűrne meg egyetlen percig sem ilyen közállapotokat. Különösen kétharmados felhatalmazás birtokában nem.