Szeretem, ha egy cég figyel a múltjára, amikor a jövőt tervezgeti. Különösen abban az esetben, ha olyan vállalatról van szó, amelynek múltja ezt lehetővé, sőt indokolttá is teszi. A Ford feltétlenül ezek közé tartozik, hiszen a világ egyik nagy-nagy sikertörténete. (Ha nem az lenne, túl sem élte volna azokat a visszatérő kríziseit, amelyek az elmúlt évszázadban többször is komolyan veszélybe sodorták még a létét is.)
Úgy tűnik Henry Ford szellemes bölcsessége, gyakorlatias realitásérzéke még mindig - vagy talán ismét? - áthatja ennek a globális óriásnak a döntéshozatali mechanizmusait, amely meghatározza a közeli és távolabbi jövő termékpalettáját. A két legfigyelemreméltóbb - és talán legpéldaértékűbb - iránynak a Transit brand megújulása, átalakulása és kiteljesedése, valamint a Ford társadalmi, technikai felkészülése a mindennapos elektromos autózásra korszakára.
De haladjunk sorjában.
Nagyjából háromhavonta érkeznek a Transit személy- és áruszállító változatainak megújult szériái: Custom, Connect, Courier, és persze a nagy, jelzők nélküli új Transit - közben ugyanezek személyszállító verziókban, a Tourneo sorozat tagjaiként. A "hosszú" Connect, amely lényegében a jelenlegi Transit méreteivel rendelkezik, elérhető lesz a cég idén másodszorra Év motorja-díjas, ezres, háromhengeres Ecoboost erőforrásával, amellyel az új Connect raktérre és befogadóképességre vetítve minden idők legtakarékosabb áruszállítója lesz. Arról nem is beszélve, hogy ráadásul benzines, amely - különösen nagyvárosokban - éppen a legakutabb urbánus környezeti problémára, a koromszennyezésre jelenthet gyógyírt.
Bátor lépés, hiszen sok az okoskodó ellendrukker: "egy motor legyen V6-os", "kétezer köbcenti alatt nincs élet", "micsoda hülyeség egy benzines áruszállító" stb-stb.
A Ford tehát alkotott egy olyan takarékos benzinmotort, amely a Fiestától a Transitig, (sőt, jövőre a Mondeóig) szinte minden kategóriában kínál ha nem is öko, de mindenképpen racionális, takarékos, túlzások nélküli, kiforrott benzinmotort. Elérhető áron, innovatív, de megbízható műszaki tartalommal. Ez Henry Ford szelleme.
Ráadásul a Transit család új, immáron magyar nyelven is meglévő katalógusában további felettébb szimpatikus dolgokról olvashatunk: az ökológiai lábnyom méretcsökkentésének fontosságáról, meg arról, hogy a Transit igyekszik, hosszú ideig, tartós társa és munkatársa lenni a tulajdonosának. Talán vége lehet az autóiparban annak a dumának, hogy cserélgessük három évente az autóinkat? Végre valaki azt ígéri, hogy a terméke tartósan kiszolgál minket? Nem szükséges becserélni, beszámíttatni - elég szervizeltetni és használni hosszú időn át?
Mindezek persze minősíthetőek süket reklámdumának. Lehet, hogy azok is, hiszen meggyőződni csak akkor tudunk valóságtartalmukról, ha tíz év múlva megkérdezünk egy Transit Connect használót az egymillió kilométert futott autójáról? (Mármint, hogy futott-e annyit, és egyáltalán megvan-e még?)
De ha egy autógyár a tartóssággal, az ökológiai lábnyom kicsinyítésének szándékával és nem divatkarosszériával, divatszínekkel és ostoba extrákkal lép fel, nos, már ezt is határozottan jó jelnek kell tekinteni.
Az elektromos autóikkal pedig láthatóan az a helyzet, hogy a Ford nem az atomenergiából nyert villamosárammal táplált utcai töltővel rendelkező és reklámcélból tartott, mindennapi használatra alkalmatlan villanyautók piacára kíván belépni. Hanem - talán szintén Henry Ford szellemében - az elérhető, korrekt árú és megbízható szolgáltatást nyújtó, a kor igényeinek megfelelően nagyobbrészt megújuló energiával táplált igazi, hétköznapi villanyautó-piacra. Ahol a villanyautó egy racionális, valóban környezettudatos döntés eredménye, nem pedig hülye és különc gazdagok, meg pénzszóró cégvezetők játékszere. Ezért aztán egyelőre nem drágán gyártanak és még drágábban eladnak, csak tesztelnek és terveznek. Platformokat, hajtásláncokat, megújuló energiaszolgáltatókat.
Elsősorban Kölnben, az európai Ford szülőföldjén. Ahol egyszer még meglepték a világot: amikor Fiesta néven alkottak egy kényelmes kisautót, amely már a hetvenes években beérte 3,6 liter gázolajjal száz kilométeren.