Nem szeretnék túlságosan mélyenszántó budapesti körgyűrű-tudományi értekezésbe bocsátkozni, de néhány dolgot legalább most, a fővárost elkerülő autópályahálózat fizetőssé tétele előtt érdemes tisztázni.

Mindenekelőtt azt, hogy a Budapestet elkerülő kicsit több, mint félkör gyűrű ugyan a városon kívülre helyezte az elviselhetetlen mennyiségű, pusztító hazai és nemzetközi teherautó forgalom nagy részét, viszont a fővárosi autóforgalmat nemhogy csillapította volna, de egyenesen gerjeszti.

A helyzet ugyanis úgy áll, hogy minél több az út, annál több az autó: minél több lehetőség van autózni, annál többen autóznak - közülük rengetegen végtelenül feleslegesen.

Csak a szűk ismeretségi körömben többtucatnyian vannak, akik az elmúlt években a Budapestet elkerülő gyűrű vándoraivá váltak. Inkább kerülnek ötven-hetven kilométert a gyűrűn, mint hogy álljanak a dugóban. És mivel van gyűrű, eszük ágában sincsen elgondolkodni azon, miként lehetne a dugót metróval, villamossal, hévvel, elővárosi vasutakkal, biciklivel elkerülve, ugyanoda stressz- és szennyezésmentesen eljutni.

A körgyűrű egy részére most kiterjesztik az autópályadíjat, valamint némileg megemelkedik a legpusztítóbb teherautók és az utánfutóval ellátott áruszállítók díja. A polgármesterek egy része pedig szabályosan őrjöng.

Azok a kormánypári kerület- és Budapest környéki városvezetők, akik az elmúlt években benyeltek bármit és mindent ennek a kormánynak: korrupciót, a természeti értékeink elherdálását, törvénysértő döntéseket, agressziót, azok a polgármesterek, akik most simán benyelik a tervezett fővárosi közösségi közlekedési nagyberuházások elmaradását, a vasúti közlekedés megritkítását, a természetvédelmi területek felszámolását, a megújuló energiák népszerűsítése helyett az (orosz) atomfüggőség erősödését, azok most szabályosan hisztériáznak a körgyűrű útdíja miatt.

Még Bús Balázs, Óbuda polgármestere is tőle szokatlan vehemenciával megy neki a kormány fizetőskörgyűrű-tervének, de egy szava sincs arról, hogy a tervezettel és az ígértekkel ellentétben szarnak meghosszabbítani az esztergomi vasútig az egyes villamost.

Azok a polgármesterek őrjöngenek most magukból kivetkőzve, akik hosszú évekig szó nélkül tűrték, hogy Budapest második kerületének polgármestere, Láng Zsolt - ez a külsejét és morálját tekintve egyaránt szégyenteljes figura - szisztematikusan megakadályozza a budai fonódó villamos megépítését.

Azok a polgármesterek, akik az elmúlt években-évtizedekben szinte semmit nem tettek a Budapestet és környékét a motorizációs terror színhelyévé változtató elviselhetetlen mennyiségű autó- és teherautóforgalom megfékezésére, szigorú ellenőrzésére, embermértékűvé csökkentésére és gyilkos tempójának lelassítására - ezek most őrjöngenek, hisztériáznak az útdíj miatt.

Orbán Viktor kormányával már nagyon régóta szinte semmiben nem lehet úgy istenigazából egyetérteni, de a kormányszóvivő azon tegnapi kijelentésével sajnos nem nagyon tudok vitatkozni, hogy - talán - ez a körgyűrűdíj némi közlekedési szemléletváltozásra ösztönzi a Budapesten és környékén eszetlen mennyiségben autózókat.

Akik nem csak előidézői, de maguk is szenvedő alanyai ennek a mára már szemléletében is súlyosan túlmotorizált világnak.

Mindenesetre akárhogyan is végződik ez a körgyűrűvita, egy dolog most egyértelművé és világossá vált: miközben választott önkormányzati vezetőink képesek akár saját miniszterelnökükkel nyíltan és durván szembe menni egy szaros úthasználati díj miatt, aközben - szintén saját miniszterelnöküknél - évek óta gyáván kussolnak a demokrácia, a jogállam, környezetünk, természeti értékeink, jövőnk és egészségünk védelmét ért sérelmek sokkal sorsdöntőbb ügyeiben.

Régen királyaink, hercegeink, báróink és ispánjaink akár csatába, halálba mentek a hazáért, ezek a mostaniak, úgy tűnik bármikor képesek lennének ugyanerre - az ingyenes körgyűrűn autózásért.