A helyzet viszonylag világos: Orbán és aggasztóan átláthatatlan, de bizonyosan nemcsak transzparens módon beazonosítható politikusokból álló köre Moszkvában meglépte azt, amit a nemzeti érzelmű, zöld érzelmű, józan gondolkodású ember legrosszabb rémálmában sem mert elképzelni. Rapid megoldással, hirtelen felindulásból, de nyereségvágyból elkövetett államközi szerződéssel Magyarországot

1. eladósították,

2. kényszerpályára helyezték,

3. megváltoztatták nemzetközi politikai-gazdasági orientációját,

4. elvették az esélyét a zöld modernizációnak.

Mindeközben, a Fideszben:

1. mindenki remegve, beszarva hallgat, mint szar a fűben,

2. csendben még bízik e rettenetes atomcsapás elkerülhetőségében,

3. már sütögeti a paksi pecsenyéjét,

4 finoman célozgat egyet nem értésére.

(Ez utóbbiból mindösszesen kettő van: Deutsch Tamás, aki Lázárnak üzent, és Hegedűs Zsuzsa, aki nemrégiben egy Heti Válasz interjúban nyilatkozta azt, hogy szar dolog Paks bővítése, de Orbán dönt.)

Orbán döntött? Nem tudjuk. Ki döntött? Pontosan azt sem tudjuk. Kit avattak be - vagyis ki felelős a döntésért?Csak sejtjük.

Ami biztos: aki ezt a megállapodást parlamenti képviselőként szentesíti majd igen szavazatával, az környezetvédelmi értelemben tényleg hazaáruló - még akkor is, ha ezt Mesterházy mondta (rá mindjárt visszatérek).

Továbbá: azoknak, akik ezt az államközi egyezményt a parlamentben megszavazzák, valami frekventált helyen, jó nagy betűkkel egy márványtáblába kell majd belevésni a nevüket. Hogy nukleáris baleset esetén világos legyen, kik a gyilkosok.

Kik léphetnek fel Paks bővítése ellen?

- Felléphetne az unió a megújulóenergia-termelés érdekében és a orosz (vagy lassan újra szovjet) befolyás elkerülésére. De az unió tele van korrupt, hiteltelen politikusokkal, akiket lehet, hogy Putyinék már rég lefizettek/megfélemlítettek.

- Felléphetne a magyar ellenzék:

Bajnai: egy szerencsétlen, aki bár össze vissza beszél - Paksról is -, de súlytalan.

Gyurcsány: bármikor felépítene öt új Paksot is, mint ahogy újra közénk is lövetne. Az, hogy most tiltakozik az Orbán-Putyin paktum ellen, csak múló szeszély.

Fodor Gábor: oké, oké... túl szomorú témáról van szó ahhoz, hogy viccelődjünk.

Mesterházy: ahogy egy igen éleslátású blogger kolléga megírta a minap, Mesterházyval sok baj van, de a legnagyobb az, hogy egésze egyszerűen nem szimpatikus. Nem bizalomgerjesztő, nem jóarcú ember. Ettől függetlenül, mint az ellenzék vezetője felléphetne egy Paks-ellenes, de egyúttal zöldebb, a megújuló gazdaság fejlesztését és innovációját a fejlődés motorjává tevő gazdaságpolitikai programmal. De valószínűleg nem teszi.

Vona: már rég megvették. Mielőtt - egy-két éve - Pakson járt, még pedzegette a Jobbik a megújuló energiákat, de az atomerőműben tett látogatása óta egy közleményben világossá tette, hogy le vannak fizetve. Ezért atompártiak.

És a civil társadalom? Puzsér Róbert költői képét parafrazeálva, képes a kést rászorítani ezügyben a politika torkára? Nincs sok esély rá, de nem lehetetlen. Szerveződött már ebben az országban néhány évtizede egy lealjasodott, korrupt, hazaáruló és gyilkos politikai rendszert megborítani képes milliós zöld civil mozgalom.

Egy biztos. A jelszó nem lehet más, mint két legnagyszerűbb nemzeti ünnepünké:

- Ruszkik haza!

- Itt az idő, most vagy soha!